Az Európai Űrügynökség (ESA) Euclid űrtávcsöve minden eddiginél részletesebb felmérést készített a Tejútrendszer központi vidékéről a látható fény tartományában.

Az eredetileg a Világegyetem nagyléptékű szerkezetének vizsgálatára tervezett űreszköz 2025 márciusában mindössze 26 órán át figyelte galaxisunk központi dudorának térségét. A megfigyelés során kilenc egymáshoz kapcsolódó égterületből összeállított mozaikfelvétel készült, amely 4,8 négyzetfoknyi égterületet fed le, és több mint 60 millió csillagot rögzített páratlan részletességgel. A Euclid projektben Magyarországról egyedüliként a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont MTA-CSFK Lendület Nagyskálás Szerkezet kutatócsoportja vesz részt. A Tejútrendszer központja az égbolt egyik legsűrűbben benépesített területe, így különösen nehéz részletesen megfigyelni. A Euclid űrtávcső több milliárd távoli galaxis megfigyelésére tervezett eszköz, ezért egyszerre rendelkezik nagy látómezővel és rendkívül jó térbeli felbontással. Látható fényben működő kamerája még a legsűrűbb csillagmezőkben is képes elkülöníteni az egyes csillagokat, ahol más megfigyelések során azok képei gyakran összemosódnak. Az ilyen, egyszerre nagy kiterjedésű és részletgazdag térképek elkészítése más műszerekkel lényegesen hosszabb megfigyelési időt igényelne.

A Euclid új mérföldkövet jelent a gravitációs mikrolencsézéses exobolygó-kutatásban

A galaxisunk centrumának rendkívül nagy csillagsűrűsége különösen alkalmassá teszi ezt a régiót a más csillagok körül keringő exobolygók kutatására a gravitációs mikrolencsézés módszerével. Ilyenkor egy előtérben elhaladó csillag gravitációja felerősíti egy távolabbi háttércsillag fényét. Ha az előtércsillag körül bolygó kering, annak gravitációs hatása jellegzetes nyomot hagy a fénygörbén. Ebből a bolygó kimutathatóvá válik, és tulajdonságai is meghatározhatók.

„Az elmúlt húsz évben közel 300 exobolygót fedeztek fel ezzel a módszerrel a Tejútrendszer központja felé tekintve. A Euclid felvétele 51 ismert bolygórendszert is tartalmaz, és kulcsszerepet játszhat számos további rendszer pontos jellemzésében” – mondta Jean-Philippe Beaulieu, az Institut d’Astrophysique de Paris kutatója és a program egyik kezdeményezője.

Bár a mostani megfigyelés nem volt elegendő új mikrolencsézési események közvetlen felfedezéséhez, tudományos értéke éppen abban rejlik, hogy rendkívül pontos pillanatfelvételt nyújt a régióról. A Euclid képein az egyes csillagok sokkal jobban elkülöníthetők egymástól, mint a legtöbb földfelszíni megfigyelés esetén, ami lehetővé teszi a kutatók számára, hogy a jövőben észlelt eseményeket sokkal pontosabban értelmezzék. A kutatók várakozásai szerint a Euclid adatok segítségével mintegy 60 korábban felfedezett exobolygó tömege is pontosabban meghatározható lesz. Köztük a Mars tömegéhez hasonló kisebb bolygóké is.

A most nyilvánosságra hozott adatok a Euclid Galactic Bulge Survey (EGBS) program keretében készültek, ami különösen fontos előkészítő szerepet játszik a NASA 2026 augusztusában induló Nancy Grace Roman űrtávcsövének exobolygó-kutatási programjában. A Euclid most közzétett felvételei egy referencia állapotot rögzítenek, így a jövőbeli megfigyelések összehasonlíthatók lesznek. A Roman ugyanennek a régiónak az ismételt megfigyelésével várhatóan több mint ezer új exobolygót fedez majd fel gravitációs mikrolencsézés segítségével.

A Euclid űrtávcső adatai a kozmológián túl is új kutatási lehetőségeket nyitnak

„A Euclid elsődleges célja a Világegyetem nagyléptékű szerkezetének feltérképezése. Most viszont látható, hogy az adatok ennél jóval szélesebb körben is hasznosulnak, például a Tejútrendszer és az exobolygók feltérképezésében is. Különösen izgalmas számunkra, hogy hozzájárulhatunk ehhez az ESA küldetéshez, és már dolgozunk a nem kevésbé rejtélyes sötét anyag és sötét energia részletesebb megértésén is.” – mondta Kovács András, a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet tudományos munkatársa, MTA Lendület csoportvezető, a magyar Euclid csapat szakmai koordinátora.

Az adatközléshez több tudományos publikáció is kapcsolódik, amelyek az új megfigyelések első eredményeit mutatják be. A képek és adattermékek mostantól a nemzetközi kutatóközösség számára is hozzáférhetők. Miközben a Euclid küldetés fő égboltfelmérése tovább folytatódik, a kutatók már a következő nagy adatközlésre készülnek, amely 2026 novemberében várható. Az első év megfigyeléseit tartalmazó Euclid adatbázis példátlan lehetőséget biztosít majd a galaxisok és kvazárok tulajdonságainak vizsgálatára, valamint a Világegyetem fejlődéstörténetének minden eddiginél részletesebb feltárására.