A járványügyi intézkedések betartása Magyarországon


Járványügyi intézkedések betartása.
Olvasási idő: 3 perc

Az ELTE Szociálpszichológia Tanszék munkatársai a járvány során négy alkalommal is megkérdezték a lakosság véleményét.

A nem reprezentatív lekérdezés témája a koronavírus-járvány során hozott rendeletek és járványügyi intézkedések betartása volt. A felmérés legutóbbi szakaszának adatfelvételei azt mutatják, hogy a kutatás résztvevői a korlátozásokat többnyire helyénvalónak ítélték. A kérdőív kitöltői leginkább akkor követték a bevezetett szabályokat, ha azokat értelmesnek és hatékonynak érezték.

Kende Anna egyetemi docens kutatócsoportjának felmérését először a koronavírus-járvány első hullámának kezdetekor (2020. március 25-30. között) töltötte ki több mint ötezer fő. Közülük 1019 ember vállalkozott arra, hogy a második hullám kezdetén (2020. szeptember 5-10. között) negyedszer is válaszoljanak a kutatók kérdéseire.

A felmérés célja az volt, hogy a szakemberek a járvány különböző szakaszaiban követni tudják a hatóságokkal való együttműködés esetleges változásait és magyarázatot találjanak ezekre.

Az ELTE PPK kutatói az első adatfelvétel eredményeiről már korábban beszámoltak. Most az azt követő három adatfelvétel megállapításait ismertették. Azokra a résztvevőkre szorítkoztak, akik az első és a negyedik adatfelvételben egyaránt részt vettek. Az eredmények arra mutattak rá, hogy a válaszadók továbbra is a számukra ésszerűnek tartott járványügyi intézkedések követésére motiváltak leginkább. A “vak engedelmesség” (vagyis a hajlandóság a járványügyi intézkedések betartása egyet nem értés esetén is) leginkább ott bukkan fel, ahol az emberek úgy gondolják, hogy az intézkedések helyesek és hatékonyak.

„Ezt támasztja alá az is, hogy a járványügyi intézkedések kritikájára továbbra is viszonylag nagy a fogékonyság. Ennek legfontosabb magyarázata, hogy az emberek elutasítják azt a fajta vezetési stílust, amely leginkább a tekintélyre hivatkozik. Mint például ami azt ígéri, hogy minden veszélytől megóv. A kutatás alapján úgy tűnik, hogy fél év elteltével a szabálykövetés hátterében az intézkedések hatékonyságának kiértékelése, az azokkal való egyetértés áll.” – magyarázza a felmérés legfrissebb eredményeit Kende Anna.

Az első hullám során a “vak engedelmesség” három fő tényezőtől függött: a tekintélyelvűség mértékétől, a kormány járványügyi intézkedéseivel való egyetértés mértékétől, illetve attól, hogy mennyire tartották hatékonynak a konkrét intézkedéseket. A második hullám kezdetén már a tekintélyelvűség elvesztette jelentőségét az engedelmesség meghatározásában. Ennek szerepét átvette, hogy a koronavírus során mutatott viselkedés mennyire tükrözi a személy morális meggyőződését. Az hogy az egyén szerint mi a helyes hozzáállás az egyes intézkedésekhez.

A koronavírus-járvánnyal összefüggő attitűdöket vizsgáló felmérés során más is kiderült. A hatóságokkal való együttműködés mértéke valamelyest csökkent a márciusban mért adatokhoz képest. Míg korábban az emberek 31 százaléka vélekedett úgy, hogy abban az esetben is betartaná a korlátozásokat, ha éppen nem ért egyet azokkal, a második hullám elejére ez az arány 26 százalékra csökkent.

A kutatás vezetője ugyanakkor hozzátette: „A nyáron mért adatokhoz képest a legutolsó adatfelvétel némileg magasabb együttműködési hajlandóságot mutat. Ez azt jelentheti, hogy bár az emberek szkeptikusabbak az első hullám óta. A második hullám kezdete mégis valamennyire hatott a résztvevők veszélyérzetére.  Ezen keresztül annak a felismerésére is, hogy a szabályokat mindenképpen be kell tartani.”

Érdekes adat még, hogy a járványügyi intézkedések betartásának hajlandóságában a kritikus hangokra való odafigyelésre szintén csökkent.

A márciusi 86 százalékhoz képest ugyanis most csak 79 százalék mondta azt, hogy érdemes ezekre a kritikus hangokra odafigyelni. Ennek részben az lehet a magyarázata, hogy az utóbbi időben a kritikus hangok között nagyobb teret nyertek a tudománytalan nézetek és az összeesküvés-elméletek.

„A csökkenés egyik lehetséges oka, hogy a kritikus hangok mára már többeknek jelentik a tudományellenes véleményeket, mint a járvány kezdetén. A kritikus hangokra való odafigyelést a tekintélyelvűség elutasítása határozza meg a legerősebben a vizsgált változók közül. Emellett szerepet kapott a járványügyi intézkedésekkel való egyetértés hiánya és az együttérzés a leginkább kitett csoportokkal. Az első hullám elején kis mértékben a tudományba vetett hit is növelte a kritikákra való fogékonyságot. A második hullám elején azonban ennek hatása elmúlt, ehelyett a hatékonyság hiánya az, amely szerepet játszik.” – fejtette ki a kutatás vezetője.

A kutatást az ELTE PPK Pszichológiai Doktori Iskola hallgatói, Csaba Sára, Nyúl Boglárka és Engyel Márton végezték.



Previous Szöveges feladatok megoldása elsőfokú egyenletekkel kezdőknek 1.
Next Fehérjék szerkezetkutatása új módszerrel

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük