Az ELTE Etológia Tanszékén működő Családi Kutya Program kutatói kimutatták,

hogy a 8 hetes kiskutyák képesek egy új feladat megoldását megtanulni az emberektől, és felnőtt fajtársaiktól egyaránt. A családhoz kerülő kutyakölyköt egy kihívásokkal teli környezet várja új otthonában, ahol még rengeteget kell tanulnia. Az újdonsült kutyagazdák családtagként tekintenek rá, és igyekeznek rávenni a családi szokások betartására. Jól megalapozott kutatási eredmények igazolják, hogy a kölykök nem csak idősebb kutyatársaiktól szerezhetnek tapasztalatot, hanem a gazdájuktól is.

Az ELTE Etológia Tanszékén működő Családi Kutya Program kutatói kimutatták, hogy a 8 hetes kiskutyák képesek egy új feladat megoldását megtanulni az emberektől, és felnőtt fajtársaiktól egyaránt. A kutatók jutalomfalatot rejtettek el egy probléma-dobozban, majd megmutatták a különböző fajtából származó kutyakölyköknek, hogy miképpen kell azt kinyitni. A feladat megoldását a kísérletvezetők, vagy egy előre betanított felnőtt kutya mutatta be. Ezután a kölykökre bízták, hogy mit tesznek.

„Azok a kiskutyák, akiknek volt lehetőségük megtekinteni, amint egy ember vagy egy kutya kinyitja a probléma-dobozt, sokkal gyorsabban oldották meg önállóan a feladatot, mint azok, akik ilyen tapasztalat híján voltak” – ismertette a legfontosabb megfigyelést Claudia Fugazza, a kutatás vezetője.

A kiskutyák később is képesek hasznosítani a megszerzett tudásukat.

„A kölyköket egy óra múlva újra teszteltük, anélkül, hogy újabb bemutatót láttak volna” – folytatta Claudia Fugazza – kiderült, hogy többségük emlékezett a megoldásra, és a korábbi alkalomhoz hasonlóan gyorsan megoldotta a feladatot. A kísérlet bizonyította: már egy rövid szociális tapasztalatról is stabil emléknyom alakul ki egy kölyökkutya elméjében.

A kutatók azt is vizsgálták, hogy a kölyökkutyák hasonlóan jól tanulnak-e ismeretlen felnőtt kutyáktól, mint a saját anyjuktól. Az eredmények meglepően alakultak, hiszen az ismeretlen kutyáktól tanulva még jobban teljesítettek.

„Nagyon meglepődtünk az eredményen, így elhatároztuk, hogy jobban utánanézünk a lehetséges okoknak. Miután összehasonlítottuk, hogy egy-egy kiskutya mennyi időt tölt az anyja által, illetve az idegen kutya által bemutatott feladatmegoldás megfigyelésével, kiderült, hogy a kiskutyák több ideig nézik az ismeretlen kutyát, mint a saját anyjukat” – mondta Pogány Ákos, a tanulmány egyik társszerzője. Talán az ismeretlen kutya újdonságként hat a kölykökre, jobban érdeklődnek iránta, és ezért több lehetőségük van tanulni tőle. A fiatal kamaszok is hajlamosabbak a sokat látott hírességektől és sztároktól ellesni a szerepköreiket, viselkedésüket, mint a tulajdon szüleiktől – tette hozzá mosolyogva Pogány Ákos.

Ha gyakorlati szempontból tekintünk ezekre az eredményekre, akkor egy új tanítási, kiképzési módszer lehetősége is felvetődik. „A kölyökkutyák szociális tanulási képességeire is lehetne alapozni, amikor kutyakiképzésről van szó” – érvelt Miklósi Ádám, az Etológia Tanszék tanszékvezetője.

„Kutatásunk rámutat arra, hogy ez lehet a legkönnyebb és legtermészetesebb módja annak, hogy megtanítsuk őket valamire: egyszerűen megmutatjuk nekik, hogy mit hogyan kell csinálni, majd pedig bátorítjuk őket.”

Persze, a szobatisztaság kérdése talán azért kivételt képezhet ez alól.