Az agy elnyomja a bosszúállást?


Az agy elnyomja a bosszúállást? - TUDOMÁNYPLÁZA

Meghatározták, hogy az agy mely zónái aktiválódnak a harag esetében.

A kutatókat egy olyan gazdasági játék segítette ebben, amelyben a résztvevők szembesülnek az egyik játékos tisztességes magatartásával és egy másik játékos tisztességtelen provokációival. Mindeközben megfigyelték, hogy mely területek aktiválódtak, amikor a résztvevők igazságtalanságot és dühöt tapasztaltak. Majd a tudósok lehetőséget adtak a résztvevőknek, hogy bosszút álljanak. Így azonosították az agyi aktivitás elhelyezkedést, amelyek a dorsolaterális prefrontális cortexben a bosszú cselekményének elfojtásával kapcsolatosak.
 
A bosszú vágya a düh érzésének következménye lehet. De mi a helyzet agyi szinten? Mi történik az emberi agyban, amikor igazságtalanság ér minket?

A svájci Genfi Egyetem kutatói olyan gazdasági játék során agyi képalkotó technikák segítségével figyelték meg, mely területek aktiválódnak, amikor a vizsgálatban résztvevők tisztességtelen magatartást érezve haragot tapasztalnak. 

Az eddigi haragkutatás és bosszúálló viselkedés alapja elsősorban a résztvevők haragjának vagy dühtől lángoló arcok felidézésén alapult. Olga Klimecki-Lenz, az egyetem kutatója azt szerette volna megállapítani, hogy az agy mely területei reagálnak, amikor az ember dühös lesz, és hogy ez az érzés mikor és hogyan válik bosszúálló viselkedéssé.

Az Olga Klimecki-Lenz által létrehozott gazdasági Inequality Game nevű játékban 25 ember vett részt. A résztvevő gazdasági kapcsolatban áll két játékossal, akiknek a viselkedése valójában előre be van programozva. Az egyik barátságos, csak kölcsönösen előnyös pénzügyi interakciókat kínál, a másik játékos viszont csak a saját nyereségét szaporítja és bosszantó üzeneteket küld.

A játék három fázisa során a résztvevőt egy mágneses rezonancia képalkotó (MRI) szkenner vizsgálja, amely lehetővé teszi a tudósok számára, hogy mérjék az agyi tevékenységét. A résztvevő ezután ismeri meg a másik két játékost fényképről, illetve az általa kapott és kiadott üzenetekkel és pénzügyi tranzakciókkal is ekkor szembesül. Az első szakaszban a játékos ellenőrzi és választja ki, hogy milyen nyereséget és kinek oszt szét. (A kutatók megfigyelése szerint, a résztvevők alapjában véve mind tisztességesek voltak a többi játékossal.)

A második szakaszban a főszerep a provokációé volt és a résztvevő passzív módon szenvedte el a másik két játékos döntését. Kiemelt figyelmet természetesen a tisztességtelen játékos provokációira és igazságtalanságaira fordítottak, így a résztvevő egy 0-tól 10-ig terjedő skálán adta meg benne ébredő harag érzésének erősségét. Az utolsó fázisban a résztvevő ismét a játék irányítójává vált és dönthetett úgy, hogy esetlegesen bosszút áll vagy megbünteti a másik két játékost. 

Összességében azt figyelték meg, hogy a résztvevők kedvesek maradtak a tisztességes játékoshoz és bosszút álltak a tisztességtelen játékos által elkövetett igazságtalanságok miatt.

Az agy elnyomja a bosszúállást?

A provokációs fázis döntő szerepet játszott a düh érzésének agyi lokalizálásában. Ebben a fázisban azonosították, mely területek kapcsolódnak a harag érzéséhez. Az MRI-nek köszönhetően a kutatók megfigyelték a felső halántéklebeny és az amygdala aktivitását, amely elsősorban a félelem érzésében és az érzelmek jelentőségének feldolgozásában játszott szerepet, amikor a résztvevők a tisztességtelen játékos fényképére tekintettek. Ez a két terület összefüggött a harag érzésével is, hiszen minél nagyobb volt a résztvevők által jelentett harag mérete, annál erősebb volt az agyterületek tevékenysége.

Olga Klimecki-Lenz magyarázata szerint az egyenlőtlenségi játék mindenekelőtt lehetővé tette, hogy azonosítsuk a dorzolaterális prefrontális kéreg kulcsfontosságú szerepét, amely az érzelmek szabályozásában játszik kulcsfontosságú szerepet. A résztvevők átlagosan ugyan bosszút álltak a tisztességtelen játékoson, de a kutatócsapata megfigyelte, hogy minél nagyobb volt a dorzolaterális prefrontális kéreg aktivitása a provokációs szakaszban, annál kevesebb résztvevő büntette meg a tisztességtelen játékost. Ám az alacsony aktivitás jelentősebb bosszúhoz kapcsolódott a tisztességtelen játékos provokációja után.

El lehet törölni a bosszút a dorzolaterális prefrontális kéreg ösztönzésével?

A dorzolaterális prefrontális kéreg bosszúban betöltött szerepét első ízben azonosították, ezért a kutatókban megfogalmazódott a kérdés, vajon a terület aktivitásának stimulálása révén lehetővé válik-e a bosszúcselekmények csökkentése vagy elnyomása?



Previous Szokatlanul meleg lesz 2022-ig
Next Sok fiatalnál hiányzik a pénzügyi műveltség és a gazdasági stabilitás

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.