Megfejtették a súlyosan veszélyeztetett szumátrai orrszarvú genomját
Megfejtették a szumátrai orrszarvú, a Föld egyik leginkább veszélyeztetett emlősének genomját. A genetikai lenyomat szerint a faj populációja már nagyon hosszú ideje hanyatlik. A szumátrai orrszarvú (Dicerorhinus sumatrensis) problémái már a jégkorszakban kezdődtek, amikor élettere leszűkült. Azóta az emberi tevékenység hatására az egyedszám csökkenése tovább folytatódott. Egy amerikai kutatócsoport szerint mostanra már kevesebb mint 250 példány …
A kutyák okosabbak a macskáknál?
A Frontiers of Neuroanatomy című folyóiratban megjelent kutatás szerint a kutyák sokkal érzékenyebbek lehetnek, mint a macskák. Vagyis a kutyáknak kétszer annyi idegsejtje van – a gondolatok, a tervezés és a viselkedésért felelős agysejtek – a macskákhoz képest. A vizsgálat során Suzana Herculano-Houzel, a Vanderbilt Egyetem pszichológia és biológiai tudományok egyetemi docensének kutatócsoportja vizsgálta a különböző húsevők neuronális sűrűségét …
Az új-kaledóniai varjak eszközhasználata
A Szent András Egyetem biológusai megfigyelték, hogy az új-kaledóniai varjak hogyan készítik az egyik legkifinomultabb szerszámukat, a horgos végű botot. A horog az emberiség egyik legfontosabb újításának tekinthető viszonylag fiatal szerszám, amely ügyes kialakításával hatékony eszköznek bizonyult. De míg őseink több mint 3 millió évvel ezelőtt kezdtek kőeszközöket készíteni, a legrégebbi ismert horgok mindössze 23 …
A púposhátú delfin szerelme
Nagy tengeri szivacsokkal próbálják elcsábítani a nőstényeket a hím púposhátú delfinek egy nemzetközi kutatócsoport megfigyelései szerint. A Perthben lévő Nyugat-Ausztráliai Egyetem (UWA), a Murdoch Egyetem, valamint a Zürichi Egyetem kutatói egy évtizeden át figyelték az Ausztrália északnyugati partjainál élő delfinek viselkedését. Ezalatt az idő alatt dokumentálták, hogy az ausztrál púposhátú delfin hímje nagy tengeri szivacsot visz …
Új békafaj, magyar felfedezés
A Brazília keleti partján húzódó atlanti esőerdőből került elő egy a tudomány számára eddig ismeretlen levelibékafaj. A felfedező expedíciót és az új békafaj leírását Vörös Judit, a Magyar Természettudományi Múzeum Kétéltű- és Hüllőgyűjteményének kutatója vezette. A levelibékafélék családjába (Hylidae) tartozó faj a Phyllodytes amadoi nevet kapta Jorge Amado brazil modernista író után. A Phyllodytes nemzetség legkisebb faja került ezzel elő, …
Magyarországon éltek az óriáspandák első ősei
Tízmillió évvel ezelőtt, a mostani Magyarország területén élhetett és a mai leszármazottjaihoz hasonló életmódot folytathatott az óriáspandák első őse. Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a bambuszrágcsálás gyakorlata végigkísérte a pandák evolúcióját, másrészt újabb bizonyítékokkal szolgálnak arra, hogy a pandák nem Ázsiából, hanem Európából származnak. Az óriáspanda (Ailuropoda melanoleuca) kizárólag Közép-Kína erdőkkel borított hegyes vidékein honos. A húsevőkre …
A fehérjeműködés szabályozásának szerkezeti háttere
Az amerikai Structure szakfolyóiratban jelent meg az ELTE TTK Biokémiai Tanszék munkatársainak közleménye. Ebben egy kalciumion-függő, membránkötő fehérjecsalád, az annexin egyik tagjának molekuláris szintű szabályozását tárták fel. A szerkezeti biológia egyik legtekintélyesebb folyóiratának hasábjain először jelentek meg az ELTE kutatói által elért eredmények. A kutatás hazai és svéd együttműködéssel valósult meg. A Nyitray László egyetemi tanár …
Egyetlen farkaspopulációtól származnak a mai kutyafajták?
Amerikai kutatók szerint egyetlen farkaspopulációra vezethetőek vissza a mai kutyafajták, és az érintett farkasok nagyjából 40 ezer évvel ezelőtt léptek először interakcióba az emberrel. Egy tavaly megjelent tanulmány szerint a kutyák háziasításában két külön (egy európai és egy ázsiai) farkaspopuláció játszott szerepet. Egy másik elmélet szerint a háziasítás folyamata nagyjából 15 ezer évvel ezelőtt zajlott le Európában, …
Élő vagy élettelen? A kutyák emberien észlelik
Az ember képes élettelen tárgyakat, vagy geometriai formákat is élőként érzékelni annak mozgása alapján, sőt esetenként érzelmeket, személyiséget is tulajdonít azoknak.
Kutyamorgás, kutyabeszéd
Az ELTE Etológia Tanszék kutatóinak – Faragó Tamás, Takács Nándor, Miklósi Ádám és Pongrácz Péter – legújabb tanulmánya arról szól, hogyan értékelik az emberek a kutyák játékos és agresszív morgásainak érzelmi töltetét. Egyre több kutatási eredmény mutat arra, hogy az állati és emberi hangadások biológiai alapokon nyugvó szabályszerűségeknek köszönhetően hasonlóan kódolják az adott szituációban …
