A borospalackok környezeti hatásai


A borospalackok környezeti hatásai
Olvasási idő: 2 perc

Először vizsgálták hazánkban a borospalackok környezeti hatásait.

A nagy mennyiségben keletkező csomagolási hulladékok világszerte nagy fejtörést okoznak a szakembereknek. Főleg, akkor ha indokolatlan a keletkezésük. Így van ez az egyszer használatos borospalackok esetében is. Bogóné Tóth Zsuzsánna, a Szent István Egyetem (SZIE) kutatója és Dr. Lakner Zoltán, a SZIE Élelmiszertudományi Kar egyetemi tanára részletes képet vázolt fel arról, miként lehetne csökkenteni a borospalackok használatából eredő környezeti hatásokat.

A fogyasztók számára a borospalackok attraktív megjelenése közel olyan jelentőségű, mint a bor minősége.

A felmérések szerint, az emberek az üzletek polcait böngészve leginkább az üvegen lévő címke alapján választják ki a megvásárolni kívánt terméket. A döntést viszont jelentősen befolyásolja a borospalack színe és formája, továbbá a dugó és a kapszula külleme is. Hiába léteznek már műanyagpalackos, aludobozos, bag-in-box kiszerelésű vagy többrétegű italos kartonokban árusított borok, ezekkel az alternatív csomagolóanyagokkal kapcsolatban még mindig sok az előítélet.

A fogyasztók számára a borospalackok attraktív megjelenése közel olyan jelentőségű, mint a bor minősége.

A kiszerelt termékek 95 százaléka a mai napig a fogyasztók által kedveltebb üvegpalackokba kerül.

A borok népszerű üvegcsomagolása, az anyag összes jó tulajdonsága ellenére, az újrahasznosítás problémájával küzd. „Az első nehézségekkel már a gyűjtéskor szembesülünk, hiszen az üveg könnyen törik, amikor a konténerbe, majd a szállítóeszközbe kerül. Ha a gyűjtés nem szelektív, a törött üveg összekeveredik más újrahasznosítható anyagokkal is, az utólagos elkülönítés pedig nem könnyű feladat. További nehézséget okoz, hogy a színes és áttetsző üvegek sokszor egy helyre kerülnek. Pedig a kétfajta üvegcserép azonban nem keverhető egymással az újrahasznosítás során” – mutat rá a probléma gyökerére Bogóné Tóth Zsuzsánna, a SZIE Élelmiszertudományi Kar kutatója, aki hazánkban elsőként vizsgálta, hogy a borospalackok teljes életciklusuk során milyen terhet rónak a környezetre.

„Az is igaz, hogy az üveg inert, közömbös anyag. Lebomlási ideje azonban 1 millió évre tehető, lerakása pedig jelentős földterületeket foglal el. Mivel az Eurostat adatai alapján 2016-ban a csomagolásból származó hulladékok 19 százalékát az üveghulladékok tették ki Európában, ezek gyűjtését és újrahasznosítását nem lehet figyelmen kívül hagyni” – hangsúlyozza a kutató, aki átfogó vizsgálatai során egy évi 10 millió palackot termelő magyar borászat adataira alapozva végezte el egyedülálló számításait.

A kutató által alkalmazott életciklus-értékelés olyan korszerű módszer, amely jelen esetben a borospalackok teljes életútja során számszerűsíti azok környezetre gyakorolt hatásait.

„A ’bölcsőtől a sírig’ elemzés alapján megmutathatjuk, hogy egy termék milyen hatást gyakorol a környezetére a keletkezésétől a hulladékká válásáig, funkciójában történő újrahasználatáig, vagy anyagában történő újrahasznosításáig. A ’bölcsőtől a bölcsőig’ elmélet már egy előbbre mutató, környezettudatos megközelítés. Mivel az újrahasznosítás környezeti hatásával is számolva a sír lehet egy új termék bölcsője, melynek környezetre gyakorolt hatásai is kedvezőbbek, fajlagosan csekélyebbek lesznek.”

A modellszámítások egyértelműen bizonyítják, hogy a borospalackok többszöri utántöltése és a visszagyűjtési arány növelése egyaránt csökkenti a környezetterhelés mértékét. Az eredmények szerint az üvegek típusa, cullet-tartalma (azaz reciklált, újrahasznosított üvegtartalma), töltési száma és visszagyűjtési aránya, valamint a gyártás régiója és a gyártási technológia korszerűsége egyaránt befolyásolja a várható környezetterhelés mértékét.

Kiderült, hogy a nagyobb arányban újrahasznosított üvegből készült borospalackok jóval kisebb környezetterhelést okoznak. A terhelést pedig már az is jelentősen csökkenti, ha a visszagyűjtési arányt csupán 10 százalékkal növeljük meg. Ily módon az egyutas, azaz egyszer használt borospalackokhoz képest egyes hatáskategóriákban akár 80 százalékkal is csökkenthető a környezetterhelés. Szintén kedvezően befolyásolja a környezetterhelés mértékét, ha az újrahasználat során növeljük az újratöltések számát.

A megállapítások teljes mértékben egybevágnak az Európai Unió hulladékgazdálkodási politikájával, melynek elsődleges célja a keletkező hulladék mennyiségének csökkentése.



Previous A Baradla-barlang baktériumai segítik a klímakutatást
Next A madárrajok repülésének titka

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük