Kézikönyv pedagógusoknak a Magyar Nemzeti Múzeumtól
Pedagógusok számára adott ki kézikönyvet a Magyar Nemzeti Múzeum, melynek témája: kényszermunka a Szovjetunióban. A XX. század nemzeti és egyéni traumák sorozatával terhelt időszak. A traumák, a veszteségek feldolgozásának, a fájdalmak enyhítésénak egyik legfontosabb eszköze az emlékezet, a közös emlékezés. A Magyar Nemzeti Múzeum a GULAG/GUPVI Emlékévek alkalmából 2017 novemberében nyitotta meg „A pokol bugyrai… „Málenkij robot” – Kényszermunka a …
Láthatóak lesznek a pécsi mamut maradványai
Évezredekkel repít vissza az időben a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) Természettörténeti Osztályának kiállítása. 1928. március 6-án az Első Duna Gőzhajózási Társaság pécsbányatelepi homokbányájának Széchenyi István-aknája közelében az addig és azóta legteljesebbnek számító magyarországi mamut-leletanyag került elő, ugyanis akkor a mamutcsontváz 75 százaléka került elő. Az ősállat becsült hossza 5,1 m, magassága 3,1 m lehetett, bár más …
Vízforrásokat jelölhettek a Húsvét-szigetek óriási szoborfejei?
Amerikai kutatók szerint a Húsvét-szigetek óriási kőfejei a friss vízforrásokat jelölhették. Évszázadok óta foglalkoztatják az embereket a Húsvét-szigeteki moaik, vagyis kőszobrok. A zömmel XIII. és XVII. század között készült több száz kisebb-nagyobb szobor jellegzetessége, hogy az emberalakok feje aránytalanul nagy a testhez képest. Az alkotások általában az őslakosok törzsfőnökeit vagy isteni hősöket ábrázoltak. Amerikai kutatók …
A dzsentri, mint pusztuló nemesség
„Nálunk egy kicsit másképp van: A régi fogak helyett hamisakat rak be az idő. Nálunk nagy dolog az, hogy a középosztály pusztul, nemcsak nagy következményű társadalmi és politikai kérdés, de egy nemzeti panasz, egy zokogó szó, mely belevegyül örömeinkbe keserűségének, mely végigsüvít az országon, s mindenki megborzong tőle, mely mint a közeledő földrengés, megrázza falait …
Magyar Nemzeti Múzeum és a régészet
A Magyar Nemzeti Múzeum 2018 áprilisa óta országosan, a nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feladatok koordinációját végzi és – szükség esetén –, a területileg illetékes múzeumokat feltáró régész csapatokkal segíti ki. Sok más munka mellett 2018. április 1-jétől a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXV. törvény alapján a nagyberuházásokhoz kapcsolódó megelőző régészeti feladatellátást a Magyar Nemzeti …
Csontváry-emlékév
A pozsonyi Csontváry- és Mednyánszky-kiállítással kezdődik a Csontváry-emlékév. „A természet magányos, zseniális vándorai” címmel nyílik időszakos kiállítás Csontváry Kosztka Tivadar (1853–1919) és Mednyánszky László (1852–1919) műveiből a Pozsonyi Városi Galéria, a Pozsonyi Magyar Intézet és a Janus Pannonius Múzeum (JPM) szervezésében. A pozsonyi Mirbach-palota földszinti kiállítótermében január 24-én, a JPM a saját anyagából összeállított tárlattal …
Varázslás és csillaghit a rómaiaknál
A rómaiak a többi ókori néphez hasonlóan hitték, hogy a világ dolgai nem ok nélkül történnek. Szerintük az „amiként ott fenn, úgy alant” elv alapján a mindennapok történései valójában az égi jelenségek földi kivetülései. Még ma is talány, hogy az égitesteket nevezték-e el az istenekről, avagy éppen fordítva a bolygók és azok asztrológiai jellege …
Kölcsey Ferenc Himnusz
Mint korábbi cikkünkben említettük 1989 óta január 22-én ünnepeljük a Magyar Kultúra Napját, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Hymnus megírását. A nemzeti himnuszok elődei általában olyan fennkölt hangulatú versek, egyházi énekek voltak, amelyeket a XVI. századtól kezdve Európa-szerte énekeltek. Éppen azért volt Kölcsey műve annyira fontos, mert a magyarságnak …
A Jókai-kódex nyelvtörténeti elemzése
A Jókai-kódex a legrégebbi magyar nyelvű kézzel írott könyv. Felfedezője Ehrenfeld Adolf, aki a kódexet még gimnáziumi éveiben cserélte el három új könyvért. (A könyvvel egyébként osztálytársai dobálóztak.) Ehrenfeld tanulmányai során szerzeményét megmutatta Homoky Ignácznak, aki Toldy Ferenchez juttatta el. Ő volt az első, aki ismertette és lemásolta a kéziratot. A magyar művelődés akkori irányítói …
Joyce és a vallás
Művészi hitvallását Joyce már elég korán kifejtette. „Nem vagyok hajlandó tovább szolgálni azt, amiben már nem hiszek, nevezzék azt akár, otthonomnak, a hazámnak, vagy az egyházamnak, de hajlandó vagyok megkísérelni, hogyan tudnám az életnek vagy a művészetnek valamely útján-módján a lehető legszabadabban és legteljesebben kifejezni magamat, a védelmemre pedig nem használok más fegyvert, mint… a …
