A legidősebb dinoszaurusztojások héjszerkezete
Nemzetközi kutatókból álló csapat, Prondvai Edina (MTA-ELTE Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoport, Genti Egyetem Gerincesek Evolúciós Morfológiája Kutatócsoport tagja) részvételével részletes vizsgálatoknak vetette alá a legősibb tojáshéjak szerkezetét. A belga, magyar, kanadai, kínai és német kutatók szerint az egyik legnagyobb rejtély a tojásrakó gerincesek 315 millió éves evolúciójában a tojásmaradványok teljes hiánya az első 120 millió évben. …
Hamuba sült pogácsa – a legősibb kenyér
A magyar gasztronómia egyik alapétele a pogácsa. Tény, hogy Magyarországon ez a legismertebb sütemény. Házilag készítve az egyik legfinomabb étel, talán még azt is mondhatnánk, hogy a világon a legjobb. Alapvető gasztronómiai eleme bármilyen összejövetelnek. Alig lehet találkozni olyan emberrel, aki ne szeretné a pogácsákat. Rengeteg ízesítéssel elkészíthető, ezért mindenki megtalálja a számára legízletesebbet. Az …
Kézikönyv pedagógusoknak a Magyar Nemzeti Múzeumtól
Pedagógusok számára adott ki kézikönyvet a Magyar Nemzeti Múzeum, melynek témája: kényszermunka a Szovjetunióban. A XX. század nemzeti és egyéni traumák sorozatával terhelt időszak. A traumák, a veszteségek feldolgozásának, a fájdalmak enyhítésénak egyik legfontosabb eszköze az emlékezet, a közös emlékezés. A Magyar Nemzeti Múzeum a GULAG/GUPVI Emlékévek alkalmából 2017 novemberében nyitotta meg „A pokol bugyrai… „Málenkij robot” – Kényszermunka a …
Láthatóak lesznek a pécsi mamut maradványai
Évezredekkel repít vissza az időben a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) Természettörténeti Osztályának kiállítása. 1928. március 6-án az Első Duna Gőzhajózási Társaság pécsbányatelepi homokbányájának Széchenyi István-aknája közelében az addig és azóta legteljesebbnek számító magyarországi mamut-leletanyag került elő, ugyanis akkor a mamutcsontváz 75 százaléka került elő. Az ősállat becsült hossza 5,1 m, magassága 3,1 m lehetett, bár más …
Vízforrásokat jelölhettek a Húsvét-szigetek óriási szoborfejei?
Amerikai kutatók szerint a Húsvét-szigetek óriási kőfejei a friss vízforrásokat jelölhették. Évszázadok óta foglalkoztatják az embereket a Húsvét-szigeteki moaik, vagyis kőszobrok. A zömmel XIII. és XVII. század között készült több száz kisebb-nagyobb szobor jellegzetessége, hogy az emberalakok feje aránytalanul nagy a testhez képest. Az alkotások általában az őslakosok törzsfőnökeit vagy isteni hősöket ábrázoltak. Amerikai kutatók …
A dzsentri, mint pusztuló nemesség
„Nálunk egy kicsit másképp van: A régi fogak helyett hamisakat rak be az idő. Nálunk nagy dolog az, hogy a középosztály pusztul, nemcsak nagy következményű társadalmi és politikai kérdés, de egy nemzeti panasz, egy zokogó szó, mely belevegyül örömeinkbe keserűségének, mely végigsüvít az országon, s mindenki megborzong tőle, mely mint a közeledő földrengés, megrázza falait …
Magyar Nemzeti Múzeum és a régészet
A Magyar Nemzeti Múzeum 2018 áprilisa óta országosan, a nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feladatok koordinációját végzi és – szükség esetén –, a területileg illetékes múzeumokat feltáró régész csapatokkal segíti ki. Sok más munka mellett 2018. április 1-jétől a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXV. törvény alapján a nagyberuházásokhoz kapcsolódó megelőző régészeti feladatellátást a Magyar Nemzeti …
Csontváry-emlékév
A pozsonyi Csontváry- és Mednyánszky-kiállítással kezdődik a Csontváry-emlékév. „A természet magányos, zseniális vándorai” címmel nyílik időszakos kiállítás Csontváry Kosztka Tivadar (1853–1919) és Mednyánszky László (1852–1919) műveiből a Pozsonyi Városi Galéria, a Pozsonyi Magyar Intézet és a Janus Pannonius Múzeum (JPM) szervezésében. A pozsonyi Mirbach-palota földszinti kiállítótermében január 24-én, a JPM a saját anyagából összeállított tárlattal …
Varázslás és csillaghit a rómaiaknál
A rómaiak a többi ókori néphez hasonlóan hitték, hogy a világ dolgai nem ok nélkül történnek. Szerintük az „amiként ott fenn, úgy alant” elv alapján a mindennapok történései valójában az égi jelenségek földi kivetülései. Még ma is talány, hogy az égitesteket nevezték-e el az istenekről, avagy éppen fordítva a bolygók és azok asztrológiai jellege …
Kölcsey Ferenc Himnusz
Mint korábbi cikkünkben említettük 1989 óta január 22-én ünnepeljük a Magyar Kultúra Napját, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Hymnus megírását. A nemzeti himnuszok elődei általában olyan fennkölt hangulatú versek, egyházi énekek voltak, amelyeket a XVI. századtól kezdve Európa-szerte énekeltek. Éppen azért volt Kölcsey műve annyira fontos, mert a magyarságnak …
