Jeladó palackokkal kutatják a hulladék útját
GPS jeladókkal felszerelt PET palackokat indítottak útjukra a PET Kupa szakemberei a Felső-Tiszai Búvár és Mentő Egyesület közreműködésével. A Vásárosnaménynál áradó Tiszába dobott négy palack a PET Kupa hulladékmonitoring programját segíti. A nyomkövető kutatásban a palackok GPS jelet vesznek és rádió jelet adnak le. A Hulladékmentes Tisza projekt keretében fejlesztett eszközök akár két éven keresztül …
A borospalackok környezeti hatásai
Először vizsgálták hazánkban a borospalackok környezeti hatásait. A nagy mennyiségben keletkező csomagolási hulladékok világszerte nagy fejtörést okoznak a szakembereknek. Főleg, akkor ha indokolatlan a keletkezésük. Így van ez az egyszer használatos borospalackok esetében is. Bogóné Tóth Zsuzsánna, a Szent István Egyetem (SZIE) kutatója és Dr. Lakner Zoltán, a SZIE Élelmiszertudományi Kar egyetemi tanára részletes képet vázolt …
A Baradla-barlang baktériumai segítik a klímakutatást
Az ELTE TTK részvételével zajló kutatások kiderítették, hogy a Baradla-barlang cseppkövein élő baktériumok különleges karbonátot állítanak elő. Ezek több hónapon át megőrzik szerkezetét. A feltehetően zsírsavakból felépülő karbonát kialakulásának megismerése fontos szerepet játszik a barlangi képződményeken alapuló kor és paleoklíma meghatározásában. Környezetünk egyik leggyakrabban és legváltozatosabb formában előforduló ásványai a karbonátok. Az egysejtűek, puhatestűek és …
A fényszennyezés világosan látható probléma
A helytelen mesterséges éjszakai világítás általi fényszennyezés a természeti erőforrások pazarlásával jár. Emellett veszélyezteti a fajok élőhelyét, megzavarja természetes biológiai ritmusukat, rontja az ökoszisztéma-szolgáltatások (pl. a beporzás) minőségét és hatékonyságát. Továbbá kedvezőtlenül befolyásolja a természetes éjszakai tájképet, valamint az emberi egészséget és jóllétet is veszélyeztetheti. E kedvezőtlen hatások megszüntetését, csökkentését szeretné elősegíteni az Agrárminisztérium és …
A lombkorona megvédi az erdő élőlényeit
A lombkorona megvédi az erdő élőlényeit az extrém hőmérsékletektől. Nélküle a globális felmelegedés bizonyos fajok kihalásához vezetne. Ez derül ki az ELTE Természettudományi Kar ökológusainak részvételével folytatott nemzetközi kutatás eredményeiből. Az erdők és az azon kívüli területek klímája eltérő, nyári hőség idején ezért menekülünk el a városokból az erdő enyhet adó hűsébe. A globális felmelegedés aktuális előrehaladását …
Mi az a DAMA-protokoll?
A rezervoárfajokkal egy adott kórokozó elterjedési területe az eddig feltételezetthez képest a sokszorosára nő. Csak éppen tünetek hiányában nem figyelünk fel a jelenlétére. A klímaváltozás és a globalizáció révén soha nem látott mennyiségű új fajjal kerülünk kapcsolatba. Így a ránk átfertőző patogének rendkívüli gyorsasággal képesek végigsöpörni a sűrűn lakott, egymással szerves összeköttetésben álló városokon és …
Babarózsa, pünkösdi rózsa, bazsarózsa? Melyik az?
Habár ezekről a rózsafélékről mindenki sokat hallott már, sokszor megfigyelhető az összetévesztésük. Nagy a kavarodás ezen a téren. Gyakran tévesztik össze ezt a két rózsafélét azok, akik nem túl otthonosan mozognak a kertészet világában. A lényeg, hogy a bazsarózsát azért hívják pünkösdi rózsának, mert májustól júniusig virágzik és virágzási időszaka általában telibe kapja pünkösd ünnepét. …
Csernobil – Honnan juthatunk hiteles információhoz?
A légkörben mérhető radioaktivitás szintjével kapcsolatban felröppent hírek és rémhírek miatt az ATOMKI segítségével összefoglaljuk, honnan lehet hiteles mérési adatokhoz jutni. Az Atommagkutató Intézet (ATOMKI) területén, a Debreceni Egyetem égisze alatt rendszeres mérés zajlik. Ennek adatai (további mérőhelyek adataival együtt) elérhetőek az Országos Sugárzásfigyelő Jelző és Ellenőrző Rendszer (OSJER) oldalán. Az oldalsó menüből kiválasztható, a mérések …
Mélytengeri korallkertek
Mélytengeri korallkertek nyűgözik le az Ausztrália délnyugati részén élőket. Lenyűgöző mélytengeri korallkerteket fedeztek fel a kutatók a délnyugat-ausztráliai Bremer Marine Park víz alatti kanyonjaiban. A Nyugat-Ausztráliai Egyetem által vezetett expedíció során a szakemberek egyebek között virágállatokat, tengervíz- és geológiai-mintákat gyűjtöttek be nagyjából 4000 méter mélyről kezdődően egészen a felszíntől számított 200 méterig. A Schmidt Óceánkutató …
A szélenergia okozta hulladékprobléma
A megújuló energiaforrások felhasználása a XX. század végén új fejezetet nyitott az energetika terén. A szakértők egyre többet hangoztatták, hogy a CO2 kibocsátás növekedése drámai fordulatokban gazdag éghajlatváltozáshoz vezethet. Az attól való félelem, hogy az energiaellátás forrásai megszűnnek felgyorsította a kutatásokat. Így kerültek előtérbe a megújuló energiaforrások, mint a víz-, a nap-, a szélenergia és …
