Tízmillió évvel ezelőtt, a mostani Magyarország területén élhetett  és a mai leszármazottjaihoz hasonló életmódot folytathatott az óriáspandák első őse.

Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a bambuszrágcsálás gyakorlata végigkísérte a pandák evolúcióját, másrészt újabb bizonyítékokkal szolgálnak arra, hogy a pandák nem Ázsiából, hanem Európából származnak.

Az óriáspanda (Ailuropoda melanoleuca) kizárólag Közép-Kína erdőkkel borított hegyes vidékein honos. A húsevőkre jellemző emésztőrendszere ellenére a fekete-fehér emlős bambusszal táplálkozik és egyike a világ legsebezhetőbb fajainak. Az óriáspanda az egyetlen még ma is élő tagja a medvefélék (Ursidae) családjába tartozó Ailuropodinae alcsaládnak.

A tudósok a mai napig nem tudják biztosan, miként fejlődött ki a faj, mivel ősi rokonainak fosszíliáiból rendkívül kevés maradt fenn a jelenkor számára. 

A kanadai Torontói Egyetem paleoantropológusaként dolgozó David Begun azonban most különleges fogleletekre bukkant az észak-magyarországi Rudabánya területén, miközben hominidák csontjai után kutatott. A szakember egy orrszarvú lapockacsontja alá beszorulva találta meg a megkövesedett fogakat, amelyekről úgy véli, hogy 10 millió évesek és a miocén földtörténeti kor alkonyáról származnak.

Mivel a fogleletek alakja alapján Begun egy ősi pandára gyanakodott, ezért a további vizsgálatokhoz segítségül hívta egy francia és egy ecuadori kollégáját. A kutatók összevetették a fogleleteket más medvék fogainak alakjával, felépítésével és – az állat étrendjéről árulkodó – kopási mintázatával, amelyek az óriáspandák fogaival mutattak hasonlóságot. A kutatók a Miomaci panonnicum nevet adták az eddig ismeretlen pandának. Ugyanakkor megjegyezték, hogy a Miomaci sokkal inkább az unokatestvére, mintsem a közvetlen őse a modern pandának és családfájuk feltehetőleg a miocén földtörténeti kor derekán ágazhatott el. 

A talált fosszília híján van a Kína déli részén mintegy kétmillió éve kifejlődött modern óriáspandák nagyon különleges fogazati anatómiájának, feltételezhetően abból a korból származik, amikor a pandák bambuszfüggők lettek – mondta Russell Ciochon, az Iowai Egyetem kutatója. 

Mivel az óriáspandák kizárólag Kínában élnek, a kutatók feltételezik, hogy azóta élnek ott, amikor a többi medvétől elváltak. Kínában bukkantak már nyolcmillió éve élt pandák fosszíliáira. 2012-ben tudósok olyan fogakat találtak, amelyeket az óriáspanda legidősebb ismert közvetlen elődjének, a Kretzoiarctos beatrixnak tulajdonítanak. Ezek 11,6 millió évesek voltak és Spanyolországban bukkantak rájuk, ami azt sugallja, hogy a panda ősei Európából vándoroltak Ázsiába. A Miomaci fogai is ezt az elméletet támasztják alá. 

Érdekes hasonlóságok vannak az egyes európai és kínai lelőhelyeken talált késő miocén kori állati fosszíliák között, amik arra utalnak, hogy a két helyszín között rengetegen vándoroltak.

Az egyenes származási ág valószínűleg ázsiai, de idősebb európai elődökkel áll rokonságban, amelyek már kihalt rokonsági ágak. Juan Abella, az ecuadori Állami Egyetem kutató szerint mivel majmok is vándoroltak Rudabányáról Ázsiába, ez azt igazolja, hogy ez a migrációs útvonal nagyonis lehetséges. Ebben nagy szerepe volt az időjárásnak, mert amikor a Miomaci élt, Európában melegebb és csapadékosabb volt, mint napjainkban. A Rudabányán talált más fogak összetétele arról árulkodik, hogy szubtrópusi erdő volt a terület egy tó partján. Az ilyen erdők 5 millió éve eltűntek Európából és ez okozhatta az európai óriáspanda eltűnését is. A környezet lehűlt, kiszáradt és változott a fauna is.