A legtöbb szülő – ha csinálja és jól csinálja az esti meseolvasást – egy humán multimédiás hi-tech szórakoztató eszköz mai világunkban.

A profi, mesekönyvből olvasó szülő azonban nem minden gyerek számára adatik meg. Ráadásul sok olyan kisgyerek is van, akik az ilyen meseolvasás mellett is a kütyük világát részesítik előnyben. Garai-Takács Zsófia, a PPK Kognitív Fejlődés és Oktatás Kutatócsoport munkatársa egy kísérletben török és holland kollégákkal tesztelte, mitől jók a multimédiás mesék.

A mese a gyermekkori szókincsfejlődés egyik legfontosabb forrása. A mai mesék pedig tele vannak olyan multimédiás elemekkel, mint a narráció, az animáció, a zoomolás vagy a hangeffektek. Azt már mások is vizsgálták (Digitális Mesekönyv Projekt), hogy az animált mesékkel jobban megy-e a szótanulás, mint statikus képekkel. A kutatók korábbi eredményei szerint a jól szerkesztett multimédiás mesék jótékony hatással vannak a gyerekek szövegértésére és szótanulására. Az új kísérletben azt vizsgálták, hogy ez a jótékony hatás minek tudható be. A vizuális elemeknek (animált illusztrációk) vagy a hanghatásoknak (háttérzene, hangeffektek).

A vizsgálatot egy 99 fős óvodáskorú török mintán végezték,

és azt találták, hogy míg a vizuális elemek jelentősen segítettek a meseértést, a hanghatások nem járultak ahhoz hozzá, sőt, negatív hatással bírtak a mesékből való szótanulásra. Fontos megjegyezni, hogy a kísérletben olyan multimédiás meséket alkalmaztak, amelyek a kutatók szerint optimális, a szöveg tartalmához igazodó vizuális elemeket és hanghatásokat tartalmaztak. Azokra a vizuális elemekre zoomolt rá a kamera, illetve azok voltak mozgásban, amelyekről a narráció szólt. Az eredmények tehát azt mutatják, hogy a jól szerkesztett animált illusztrációk hozzájárulnak az óvodások meseértéséhez.

Az eredmények fontosak lehetnek a digitális mesék és meseappok fejlesztői számára, illetve a gondviselők és pedagógusok számára is, amikor a különböző multimédiás mesék között válogatnak.

Természetesen a multimédia nem pótolhatja Magyarországon sem a jó tanárt, mint ahogy a multimédiás mese sem pótolhatja a világ egyetlen országában sem a szülőt, aki odaül egy gyerek ágya mellé esténként mesélni.