Télen sokkal többet hallunk az ónos esőről, amelynek nyomában csúszós jégpáncél marad.

Reméljük, az idén már nem jön vissza a tél, nem kell tartanunk a fagytól és az ónos esőtől, mint tavaly. Biztosan senki sem szeretné a csúszkálást, a mostani tavaszias időjárás után.

Az ónos eső sok balesetért felelős a téli időszakban, de nem csak a közlekedést nehezíti meg, hanem a növényekben is kárt tesz. A növények leveleire fagyott jég elzárja őket a levegőtől, a jéggel borított ágak, levelek elnehezülnek, akár le is törhetnek.

Egyesek az ónos esőt, ólmos esőként is emlegetik. Ennek használatában talán több ráció lenne, hiszen a földre érkezve megfagyó eső kétségkívül nehéz. Ám, az elnevezések nem arra utalnak, hogy az esővíz ónt vagy ólmot tartalmazna, hanem a kialakuló jégpáncélt jelzi. Ami olyan, mintha ónnal futtatnánk be a tárgyakat.

Az ónos vagy ólmos eső a magyar nyelv egyik sajátos kifejezése, amelyet már a legelső magyar nyelvű meteorológiai tankönyv (Berde Áron Kolozsvárott 1847-ben kiadott Légtünemény tan című tankönyve) is használ. A germán és a latin nyelvekben „fagyott”, „darás” vagy „túlhűtött esőnek” nevezik. Az ólom és az ón szavaink a korábbi évszázadokban ugyanazt jelentették és eredeti alakjuk is közös. Valószínűleg a finnugor „oln” két változatáról beszélhetünk. A XVIII. század végéig, ha a magyar nyelv meg akart jelölni egy ezüstösen csillogó fémet, felváltva használták a két szót. A hétköznapi nyelvhasználat számára nem volt annyira fontos a két fém megkülönböztetése, mert ez csak a kémia tudományának rohamos fejlődésével vált szükségszerűvé.

Az ónos/ólmos eső elnevezést egyrészt a szín, másrészt a tárgyak fémmel való befuttatása, harmadrészt e fémek nagy fajsúlya indukálja. De magának a kellemetlen csapadéknak tehát – bár valóban nehéz jégkérget alakít ki a tárgyakon, illetve olykor ezüstösen csillog – nincs köze a fent nevezett fémekhez.

Az ónos eső kialakulásához jellegzetes hőmérsékleti rétegződésre van szükség.

Télen gyakran előfordul, hogy a felső és az alsó, hideg légréteg közé nulla foknál magasabb hőmérsékletű légréteg szorul. Ilyenkor a felső rétegben keletkezett hó a középső rétegben esőcseppé olvad, majd az alsó fagyos légrétegben jégdarává vagy ónos esővé változik, attól függően, hogy a részecskéknek volt-e elég idejük jéggé fagyni.

Az ónos eső olyan víz, amely folyékony halmazállapotú és 0 Celsius foknál alacsonyabb hőmérsékletű (túlhűlt víz). Ahhoz, hogy a víz szilárd halmazállapotú legyen, nem elég a fagypont alatti hőmérséklet. Hétköznapi esetben a hűlő víz, a határfelületen (szennyeződéseken, vagy az edény falánál) kezd kristályosodni. Az ónos eső földet éréskor válik szilárd halmazállapotúvá. A halmazállapot-változást az ütközés indítja el, és igen gyorsan, robbanásszerűen lezajlik Megfigyelhető, hogy gyakran még el sem tud simulni a földön és így, minden csepp helyén kis dombocska keletkezik.

Az ónos esős időszak rendszerint fél-egy óra elteltével megszűnik. Mivel az eső által lehozott energia, ennyi idő alatt felmelegíti a légréteget, és aztán a talajt, illetve az ónos eső által érintett felületet is. Egyszerű és olcsó megoldás a csúszkálás ellen azoknak, akik nem szeretik kidobálni a régebbi holmijukat, hogy az olyan zoknit, amit másra már nem használnak, felhúzzák a cipőjükre. Legjobb egy pár kifordított frottír zoknit használni erre a célra. Ég és föld lesz a különbség a zoknival bevont talpú és a többi cipő között ónos eső idején.