A Hungarikum Bizottság döntésével öt új taggal bővült a hungarikumok gyűjteménye; emellett öt új elem került be a Magyar Értéktárba.

Hungarikum lett Puskás Ferenc életműve, Kassai Lajos lovas-íjász módszere, a gyulai kolbász, a szikvíz és a magyar operett.

Puskás Ferenc életművét azért tartották fontosnak, mert a sportolót a világ minden részén ismerik, és teljesítményét Magyarországgal azonosítják. Kassai Lajos a hagyományőrzés kiemelkedő személyisége, az íjászat újjáteremtésén fáradozik, amely a magyar identitásban, gondolkodásmódban rendkívül fontos szerepet tölt be. A gyulai kolbász is felkerült a listára, a hagyományos ízvilágot megjelenítő élelmiszer és annak elkészítési módja is hungarikum. Szintén hungarikumnak minősül már a szikvíz, a magyar találmányt ugyanis jól ismerik a határokon túl is. Az operett is gyarapítja a listát, hiszen a hazai identitás része, és a világban képviseli az országot.

A Magyar Értéktárra vonatkozóan is jelentős döntések születtek Ópusztaszeren. Bekerült Mathiász János szőlőnemesítő életműve, a Hercz és a Pick téliszalámi, a Zsolnay porcelán és kerámia, valamint a badacsonyi kéknyelű őshonos szőlőfajta.

Az előterjesztések közül hat hungarikumra vonatkozót tárgyaltak meg, melyből ötöt vettek fel.

A Magyar Értéktárba való felvételre tizenkét javaslat érkezett; ötöt tudtak megtárgyalni, a többi a következő, várhatóan januári ülésen kerül napirendre.

A hungarikumok gyűjteményébe eddig felvették már a pálinkát és a törkölypálinkát, a matyó népművészetet, a táncház módszert, a tokaji történelmi borvidék kultúrtájt, az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátságot és természeti környezetét, Budapestet, a Fertő/Neusiedlersee kultúrtájt, a herendi porcelánt, Hollókő ófalut és környezetét, a Hortobágyi Nemzeti Parkot, a mohácsi busójárást, Pécs (Sopianae) ókeresztény temetőjét, a solymászatot, az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjait, a karcagi birkapörköltet, legutóbb pedig a csabai kolbászt, a hízott libából előállított termékeket, a tokaji aszút és a Béres-cseppet.