Olasz kutatók bevonásával az Alpok gleccserein megjelent rózsaszínes árnyalatú havat vizsgálja az olasz Nemzeti Kutatási Tanács.

Az Alpokban megjelent rózsaszín hó, vagy más néven görögdinnyehónak is nevezett jelenség a hangzatos elnevezés és a szép látvány ellenére, nem feltétlenül jó dolog. A gleccserek felszínén megjelent rózsaszín hó az algák számlájára írható. Biagio Di Mauro, az olasz Nemzeti Kutatási Tanács szakértője szerint a Presena gleccser egyes helyeinek elszíneződését valószínűleg ugyanaz az alga okozza, amit Grönlandon is megtaláltak.

„Nem veszélyes, természetes jelenség, ami a sarkkörökön túl és a mérsékelt égöv alatt is előfordul a tavaszi-nyári időszakban” – így magyarázta Di Mauro.

Aki korábban a svájci Morteratsch-gleccser algáit tanulmányozta. Az Ancylonema nordenskioeldii nevű növény Grönland nyaranta kialakuló, úgynevezett sötét zónájában is jelen van. Ahol szintén jellemző a jégolvadás.

A jég általában a napsugarak több mint 80 százalékát visszaveri. De amint feltűnnek az algák, sötétebbé teszik a jeget, ezáltal az több napfényt nyel el és felgyorsul az olvadás. Ahogy a jég egyre gyorsabban olvad, több alga jelenik meg, mivel több vízhez és levegőhöz jutnak. Így színeződik rózsaszínre az Alpokban 2618 méter magasan fekvő Passo Gavia jege. A vörös- és vérhóként is ismert jelenséget a világ szinte minden pontján észlelték már a Himalájától kezdve az Arktiszon át az Antarktiszig.

Nem csak a látvány miatt érdemes odafigyelni a rózsaszín havat eredményező algákra.

Biagio Di Mauro szerint, a rózsaszín hó döntő szerepet játszik az albedó (egy felületre érkező elektromágneses sugarak visszaverődési képességének mérőszáma) csökkentésében. Így nő az olvadási arány, ezért a jelenséget a klímamodellekben is figyelembe kell venni a jövőben. Di Mauro hozzátette:

„Megpróbáljuk megállapítani, hogy az emberi tevékenységen túl más jelenségek milyen mértékben járulnak hozzá a Föld melegedéséhez”.