A neandervölgyi ember által készített több száz pattintott kőszerszámot találtak lengyel régészek a sziléziai Olsztyn várának barlangjában.

Olsztyn vára egy nagy hegy több szintjére épült fel. A középkori erődítmény a lengyel királyság nyugati határait védte a Sziléziából történő támadások, valamint a csehek ellen. Akkoriban valamennyi lengyel uralkodó megszállt a várban. II. Ulászló magyar, cseh és lengyel király kedvenc tartózkodási helye volt.

Az alsóvár területén húzódik egy tágas barlang, amelyet júliusban tártak fel a régészek. Mikołaj Urbanowski, a feltárás vezetőjének tájékoztatása szerint a barlangot nem csak a vár éléskamrájaként használták a reneszánsz korban. Hanem már korábban, mintegy negyvenezer éve a neandervölgyi ember is birtokba vette. Jelenlétüket a megtalált szerszámok bizonyítják.

A pattintott kőeszközök abból az időszakból származnak, amikor a neandervölgyi ember Európában együtt élt a modern emberrel (homo sapiens). Előbbi azonban később eltűnt Európából.

A kőeszközök között a régészek találtak késeket, köztük mindkét oldalán éles pattintott kést és kaparóeszközöket is. 

A régészek nem számítottak arra, hogy a barlangban számos érdekes felfedezést tesznek. Munkájuk eredetileg a vár részleges rekonstrukciójára és maradványainak konzerválására irányult. A barlangot az évtizedekkel ezelőtt folyt kisebb kutatás nyomán kezdték feltárni.

A barlang egy másik érdekességére tavaly derítettek fényt. A tudósok egy 15. századi kohászati ​​kemencét találtak. Az ötvözetek azt jelzik, hogy bronz előállításához használták. Urbanowski szerint a nagyon sok hőt és mérgező füstöt kibocsátó kemence elhelyezkedése arra utal, hogy talán valaki azt akarta, hogy a rejtve maradjon és ne kerüljön szem elé, főleg ha a termelés illegális célokat szolgált, mint például érmék hamisítása. (De ez a feltárás ebben a szakaszában még csak a spekuláció.)

A várat a 1600-as évek közepén a svéd csapatok elfoglalták és lerombolták.