Áttörő felfedezést tett a szuperbaktériumok elleni küzdelemben egy magyarok vezette kutatócsoport.

Egyedülálló szuperbaktérium-térképet készítettek magyar kutatók egy nemzetközi projekt keretében. A térkép az egyik legveszélyesebb kórházi baktérium globális jelenlétét és terjedését mutatja be részletesen. Ezzel a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpontban működő Biotechnológiai Nemzeti Laboratórium vezette kutatás eredményei új fejezetet nyithatnak az antibiotikum-rezisztens kórházi fertőzések elleni küzdelemben. A kutatók a térképet használva olyan bakteriofág alapú kezelést fejlesztenek, amely – a hatástalanná vált antibiotikumok ígéretes alternatívájaként – célzottan pusztítja el a leginkább terjedő szuperbaktériumokat.

Kintses Bálint és Papp Balázs vezette kutatócsoportok mostani, új megközelítése jelentős előrelépés a világszerte problémát jelentő kórházi fertőzések megfékezésében. Az egyedülálló térkép az egyik legveszélyesebb kórházi kórokozó (Acinetobacter baumannii) kelet-európai és világszintű előfordulásáról és az egyes változatok terjedésének mintázatait mutatja. A kutatás méretét mutatja, hogy együttműködés jött létre a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központtal (NNGYK), az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratóriummal, illetve – hazánkat is beleértve – öt kelet-európai ország számos egészségügyi intézményével. Az információk szisztematikusan összegyűjtve felbecsülhetetlen értéket képviselnek a járványügyi előrejelzések és a gyógyszerfejlesztés szempontjából is.

A szegedi kutatók által kidolgozott szuperbaktérium-térkép alapja a baktériumok génkészletének részletes elemzése.

Ez pontos információt ad a vizsgált szuperbaktérium-fajok változatosságáról. Az antibiotikumokkal szemben ellenálló baktériumoknak ugyanis egy adott fajon belül sok száz változata létezhet. Ez komoly akadálya a többszörösen gyógyszerrezisztens kórokozók ellen is hatásos bakteriofág-terápiának. A bakteriofág-terápia a hagyományos antibiotikumok egyik legígéretesebb, gyógyszerfejlesztés szempontjából viszont a legnagyobb kihívásokat támasztó alternatívája.

A bakteriofágok olyan „jó” vírusok, amelyek kizárólag baktériumokat fertőznek és pusztítanak el, miközben az emberi sejteket érintetlenül hagyják. Ez teszi őket ideális jelöltekké a baktériumok elleni harcban. A fágok viszont rendkívül specifikusak. Minden baktériumfajon belül minden egyes változatra külön fágot kell találni, ami jelentősen megnehezíti a hatékony fágterápia alkalmazását. Különösen a gyors lefolyású, antibiotikumokra nem reagáló fertőzések esetén. Ha a fertőzés kialakult, az állapotromlás visszafordítására legfeljebb egy-két hetes időkeret áll rendelkezésre. Ez nem teszi lehetővé a pontos baktériumváltozat felderítését. Sem az erre hatásos bakteriofág megtalálását vagy a terápiás célra alkalmazható fágkészítmény előállítását. A gyógyszer engedélyezéséről nem is beszélve.

A világtérkép segítségével a kutatók felfedezték, hogy bár a fajon belüli változatosság hatalmas, egy-egy régióban csupán néhány változat uralkodik.

Ha rendelkezésre állna legalább 8-10 különböző, az adott régióra szabott bakteriofág-készítmény, az adott baktérium okozta kórházi fertőzések 80 százalékát kezelni lehetne. Állatkísérletek is igazolták, hogy hatékony fágkombinációk állíthatók össze a kelet-európai régióban előforduló törzsek ellen.

Ha ugyanis ismerjük, hogy mely országokban fertőzik nagyjából ugyanazok a baktériumváltozatok a kórházban ápolt betegeket – akik különösen érzékenyek ezekre az infekciókra –, akkor globális összefogással hatékonyabb klinikai vizsgálatokat lehetne végezni a célzott fágkészítményekkel. A bakteriofág-terápiára szolgáló gyógyszerek engedélyezésének egyik fő akadálya, hogy nem tudjuk, kik azok a betegek, akiknek ugyanarra a fágkezelésre van szükségük. Ezért az eddigi klinikai vizsgálatok sikertelenek voltak.

Ahhoz, hogy a fágterápia és a szuperbaktériumok elleni küzdelem széles körben elérhetővé váljon, a gyógyszer-engedélyezés szabályai szerint megfelelő számú betegen kell bizonyítani a készítmények hatásosságát és biztonságosságát. Ebben bizonyosan áttörést hozhat a szuperbaktérium-térkép. Továbbá arra is reményt ad, hogy a fágterápia akár már a nem túl távoli jövőben szerves része legyen a személyre szabott betegellátás legmodernebb eszköztárának. Ahogy a múlt század derekán az antibiotikumok.