Az új Néprajzi Múzeum Európa legkorszerűbb etnográfiai múzeuma lehet majd a Városliget „kapujában”, a parkoló helyén.

A Városliget kapujaként is funkcionáló új Néprajzi Múzeum épületének kivitelezése még az idén megkezdődik és a Liget Budapest Projektnek köszönhetően a 145 éves Néprajzi Múzeum történetében először kap olyan 34.000 négyzetméteres épületet, melyet a gyűjtemény igényei szerint terveztek meg. 

A múzeum tervezésére meghívásos, nemzetközi tervpályázatot hirdettek, amelyen olyan világhírű építészek szálltak ringbe, mint a Pritzker-díjas Zaha Hadid, a Bernard Tschumi Architects, a BIG, vagy a szintén Pritzker-díjas Rem Koolhaas. A világszínvonalú mezőnyből a nemzetközi zsűri egyhangú döntésével magyar terv, a NAPUR Architect Építésziroda pályaműve lett a győztes, amely egy rendkívül egyedien megfogalmazott, különleges kapuként vonzza majd a látogatókat a Ligetbe. A fordított kapu motívumot formáló épület lendületes, egyszerű vonalvezetésű, mely szervesen kapcsolódik a parkhoz. Az épület egyik leglátványosabb attrakciója a tetejét, mint két domboldalt teljesen beborító kert lesz, mely szabadon bejárható, hangulatos közösségi térként várja majd a park látogatóit. Legmagasabb pontjára felsétálva pedig a megújult Városliget lenyűgöző panorámája tárul majd elénk. 

Az Ybl és Pro Architectura-díjas építész, dr. Ferencz Marcel elmondása szerint nem a szó szoros értelmében vett épületet akart létrehozni, hanem egy nagy, meghajlított zöld felületet. „Erre a helyszínre nem lehetett klasszikus házat rajzolni. Olyan közösségi teret terveztem, ami a 21. századi város élhetővé tételének kihívásaira ad választ, ami idevonzza a közönséget és ezzel önkéntelenül bevezeti a kultúra birodalmába”. 

A korábban felvonulások, díszszemlék színtereként ismert, ma pedig parkolónak használt 56-osok terén lesz a Néprajzi Múzeum új, és végleges otthona. Ezzel a park rengeteg kipufogófüsttől szabadul meg, a liget és a város között terpeszkedő sivár, lebetonozott tér pedig új, kulturális és tudományos funkciókkal gazdagodik. A Kárpát-medencéből és a világ minden tájáról származó, mára 250 ezer darabot számláló gyűjtemény sokat vándorolt 1872-es alapítása óta. Jelenlegi helyén, a valamikori Kúria múzeumi célokra alkalmatlan épületében is súlyos helyhiánnyal és a lehetőségek szűkösségével küzdött.

A Néprajzi Múzeum történetének mintegy másfél évszázada alatt soha nem működött olyan épületben, melyet eredendően az intézmény igényeinek megfelelően építettek volna meg, egészen mostanáig. 

A térszint alatt kapnak helyet az állandó és időszaki kiállítások terei, melyekben a korábbiakhoz képest sokkalta nagyobb és látványosabb kiállítások rendezésére lesz lehetőség. Mindezek mellett különleges látogatói élményt nyújt majd a több mint 4000 műtárgy bemutatására alkalmas látványraktár, illetve a múzeumpedagógiai interaktív tér, valamint 2500 négyzetméternyi időszaki és 4500 négyzetméternyi állandó kiállítási tér is. Családbarát újdonság lesz az épületben kialakítandó gyerekmúzeum, ahol a legkisebbek is játékos módon ismerkedhetnek meg a néprajz világával. 

A Néprajzi Múzeum új épülete lehetőséget teremt arra, hogy a hagyományos osztályozási kategóriákon túllépve, átfogó állandó-félállandó-időszaki kiállításokon mutassák be az emberiség kulturális sokszínűségét, egymás mellé állítsák a hagyományos társadalmak tárgyi kultúráját és napjaink szokásvilágát és tárgyi kontextusát. Az épületbe tervezett gyerekmúzeum a múzeum küldetését, kiállításait, programjait a legkorszerűbb múzeumpedagógiai eszközök felhasználásával a gyerek- és ifjúsági korosztály számára komplex módon közvetíti és értelmezi.

A Néprajzi Múzeum műtárgyraktárai – amelyek eddig korántsem optimális körülmények között, Budapesten kívüli, bérelt ingatlanokban kaptak helyet – nem a városligeti új épületben, hanem a közeli Szabolcs utcában felépülő világszínvonalú Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központban nyernek elhelyezést. A 2018-ra elkészülő, Közép-Európában egyedülálló beruházás keretében összesen csaknem 37.000 négyzetméteren, világszínvonalú műtárgyraktárak és restaurátor-műhelyek jönnek létre. A tervezett központ a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria több mint 350.000 műtárgyának megőrzéséhez és tudományos feldolgozásához biztosít kiemelkedő minőségű feltételeket és technikai hátteret. A beruházás nemzeti közgyűjteményeink sok évtizedes gyűjteményi és raktározási problémáira jelent hosszú távú, korszerű és megnyugtató megoldást.