A mindennap használatos nevén a Kercsi-szorosi híd 18,1 km hosszával a leghosszabb híd Európában.

Téves az az állítás, hogy a híd építését először 1943 elején Albert Speer, Hitler fegyverkezési minisztere indítványozta, hogy megkönnyítse a Harmadik Birodalom invázióját Észak-Kaukázus felé. Tíz évszázaddal ezelőtt az emberek már álmodtak egy megbízható átkelésről és megmérték a partok közötti távolságot a jégen (Gleb Szvjatoslavovics herceg, kijevi nagyfejedelem 1068-ban). Bár 2010-ben Viktor Janukovics, ukrán és Dmitrij Medvegyev orosz elnök megállapodtak arról, hogy híddal kötik össze a Krím-félszigetet Oroszországgal, az építés nem kezdődött meg. 2015 januárjában közbeszerzési eljárás nélkül Arkagyij Rotenberg cége, a Sztrojgazmontazs (SGM) kapta meg a 3 milliárd dolláros hídépítési szerződést. Bár az első próbavonat már 2019 szeptemberben áthaladt az Oroszországtól a Krímig tartó hídon, de

2019. december 23-án Vlagyimir Putyin orosz elnök is átvonatozott

egy sínbusz-szerelvény, vonatvezetői kabinjában a Krím félszigetet a Kercsi-szoroson át az orosz szárazfölddel összekötő híd vasúti részén, megnyitva ezzel a kereskedelmi és a személyszállítás vasúti közlekedésének lehetőségét is. Az első személyszállító vonat december 23-án, Moszkva idő szerint 14:00 órakor hagyta el Szentpétervárt és december 25-én érkezett Szevasztopolba. A tehervonatok várhatóan 2020 júniusában indulnak.

A híd rekord idő alatt épült fel 180 nagyvállalat és néhány ezer kis- és középvállalkozás közreműködésével. A négy év alatt (2016 február – 2019 december) a munkát éjjel-nappal két műszakban végezték, és még rossz időben sem álltak le egy percre sem. A híd szavatossági ideje, megfelelő karbantartás mellett, 100 év. A konstrukció rendelkezik a szükséges biztonsági elemekkel ahhoz, hogy kiállja a geológiai problémákat, sikerrel vegye fel a harcot a magas szeizmikus aktivitással, rendszeres szélterheléssel és a lehetséges jégsodródás mellett is tökéletesen működjön.

A projekt hozzájárult a kulturális örökség megőrzéséhez is,

mert a híd megépítését megelőző régészeti ásatások területe meghaladta az 56 hektárt, a leletek száma pedig elérte az egymilliót. Ezek közül 100 ezer tudományos értékű, és fokozatosan átkerül múzeumokba. Az egyedi leletek között megtalálható egy ókori görög istenség szoborfeje, valamint az ősi bálna csontváza, amely 10 millió éves lehet.

A híd közúti részét 2018. május 16-án, hat hónappal korábban nyitották meg. 19 hónap alatt 8,5 millió autó haladt át rajta, köztük 900 ezer teherautó és 110 ezer busz. Ez 1,7-szerese a 2015-től kezdődő Kercsi-komp átkelőhelyének. A Kercsi-híd hossza eléri a tizennyolc kilométert, és két párhuzamos részre oszlik. A közúti és a vasúti is saját támasztékkal és ívekkel rendelkezik. A boltív-felületeket hívják a szakértők a szerkezet legsebezhetőbb pontjának, ezek hossza 227 méter, magassága 45 méter.

A híd vasúti része (tények és adatok)

• 47 hónap építési idő
• 3500 cölöp használata
• 307 móló
• 160 000 tonna beépített fémlemez
• 5000 tonna sín
• 90 ezer köbméter zúzottkő
• 500 km kábel vasúti rendszerekhez
• a  híd legnagyobb mélysége vagy legmagasabb pontja 108 m, ami körülbelül 36 emelet
• 118 km hegesztési varratot készítettek 11 000 gyári elem összekapcsolására
• a vasúti pálya súlya 6000 tonna

A híd közúti része (tények és adatok):

• 27 hónap építési idő
• 3000 cölöp
• 288 móló
• 100 000 tonna beépített fémlemez
• 2 réteg aszfalt
• 1000 világítási oszloplámpa
• 75 km akadálykerítés
• 60 útjelző tábla
• 117 km jelzővonal
• 10 forgalomirányító rendszer
• 110 tonna nagy szilárdságú csavar
• szélvédelemmel és aerodinamikai, a repülőgép szárnyához hasonló védőburkolatok
• a napi forgalmi rekord a hídon 36 ezer autó

A projekt lendületet adott a hídépítés fejlesztésének Oroszországban. Így a komplex, érdekes technológiák, tapasztalatok, amelyeket a mérnökök kifejlesztettek a krími híd számára és sikeresen alkalmaztak a Kercsi-szorosban más építkezéseken is alkalmazhatók lesznek.

Na de, mint mindig vannak ellenzők is. Nézzük, mit mondanak!

Jurij Medovar geológus szerint a probléma az instabil talajban és a tektonikus lemezek mozgása miatt van, amelyek megrepeszthetik, megtörhetik a hidat. Annak érdekében, hogy az építmény megálljon, az orosz hídépítők valóban 100 méter mélyre hajtották a cölöpöket, hogy kemény kőzetet érjenek el. Több szakember szerint aggodalomra ad okot, hogy a hagyományos technikák mellett szeizmikus-akusztikus és akusztikus technikákat nem alkalmaztak a Kercsi-szoros hídjánál.

Az Egyesült Államok úgy véli, hogy Oroszországból a Krímhez csatolt területre a vonat indítása nyilvánvaló tiszteletlenség Ukrajna területi integritása és szuverenitása ellen.