Népszerű ez a Halloween móka, mégha sokan utálják is, így egyre többen faragnak tököt ebben az időszakban.

De nem mindegy, hova kerül a töklámpás az ijesztgetős éjszaka után! A vadállatok számára veszélyforrást is jelenthet az erdőbe kihelyezett töklámpás, még akkor is, ha jó szándék vezéreli volt tulajdonosát.

Katona Krisztián, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének egyetemi tanára arra hívja fel a figyelmet, hogy a növényevő állatok sok-sok évmillió alatt fejlődtek ki, ami azt jelenti, hogy bár emésztőszervrendszerük sokféle táplálékhoz jól alkalmazkodott, vannak azonban olyan idegen táplálékforrások, amelyekkel addig nem találkoztak, így elfogyasztásuk problémát okozhat számukra. Az etetés egyszerre jelent lehetőséget és veszélyforrást az állatok számára.

Az állatszeretetből adódó gondoskodás miatt az emberek szívesen etetik őket, viszont ezzel árthatunk is nekik. A kifaragott Halloween töknek nincs helye az erdőben. A mezei nyúl számára kihelyezett lédús termések is csak a nyári, száraz időszakban hasznosak. De esetükben figyelni kell arra is, hogy olyan táplálékot adjunk nekik, amelyekre egyébként is rátalálnának a környezetükben, tehát ne legyen idegen számukra. A hazai növényevő gímszarvas és őz, bár találkozott tök- és dinnyefélékkel az elmúlt évszázadok során, a Halloween-re faragott tök mégsem tartozik azon táplálékok közé, amivel nyugodt szívvel megkínálhatjuk. Azontúl, hogy idegen számukra és nem tudjuk, hogyan reagál rá a szervezetük, további veszélyforrást jelenthet a tökökben maradt viasz-, gyertya- és műanyag darab, vagy ha a tök már penészedni kezdett.

További érv amellett, hogy ne tegyük ki a tökmaradványokat a házunk melletti erdőbe,

az, hogy ezzel olyan kéretlen állatokat is magunkhoz csalogathatunk, amelyekkel nem biztos, hogy szeretnénk találkozni. Ilyenek például a vaddisznók vagy a patkányok.

Milyen megoldások vannak a töklámpás hasznosítására?

A MATE szakembere szerint a legjobb módja a tökök eltűntetésének, ha komposztáljuk őket. De ekkor is figyelni kell, hogy ne maradjon viasz- vagy műanyagdarab a tök belső részében. Kisebb darabokra vágva, komposztálva javítják a talaj minőségét, fokozzák a vízmegtartó képességet, sőt, még a növények terméshozamát is növelik, így értékes kiegészítői lehetnek bármely környezetbarát kertészkedésnek. (Nem ajánlott komposztálni a festett vagy csillámporral díszített tököket.)

Amennyiben viszont nem rendelkezünk komposztálóval, akkor a hulladékkezelési szabályok betartásával a zöldhulladék gyűjtőbe vagy végső esetben a kukába kell kidobnunk. Közvetlen talajjavítás (elásás) érdekében, ha nincs komposztládánk, a héjatlan, KIS tökdarabokat közvetlenül a kerti ágyásokba vagy évelő növények alá is eláshatjuk. Ahogy ezek a tél folyamán lebomlanak, tápanyagokat szabadítanak fel a talajban, gazdagabb talajt hozva létre a tavaszi ültetéshez.

Néhány városban további opció lehet a közeli állatkertnek ajándékozás, azonban ezt is csak megfelelő tisztítás után tehetjük. Továbbá erről a lehetőségről előzetesen mindenképpen érdeklődni kell az adott intézmény munkatársainál.

Egyesek azt mondják, jó lehet madáretetőnek.

Az utasítás szerint ki kell kanalazni a tököt, majd meg kell tölteni magokkal és kitenni a madaraknak. Ha nem csak azt szeretnénk, hogy a repülő jószágok gyönyörködhessenek tökös műalkotásunkban, akkor érdemes botokat vagy evőpálcikákat tenni az oldalába, hogy kis ülőhelyeket alakítsunk ki.

Érdekesség, hogy az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma már figyelmeztetést adott ki, hogy ez az ünnepi hagyomány váratlan és súlyos környezeti költségekkel jár. A kidobott töklámpás ugyanis bomlása során metánt bocsát ki, ami erős üvegházhatású gáz és felgyorsítja az éghajlatváltozást. Főleg, amikor a tökök milliói végzik rövidke életüket a szeméttelepen.