Hatalmas figyelmet kapott anno az M6 autópálya építése már a munkálatok kezdete előtt.

A kapcsolódó megelőző feltárások során ugyanis számos, korábban ismeretlen, nagy kiterjedésű lelőhely látott napvilágot többek között az újkőkor időszakából. Az első falvak – az újkőkor letűnt világa a Dél-Dunántúlon című kiállítása a helyi újkőkori közösségek közép-európai szinten is jelentős régészeti örökségét mutatja be a legújabb kutatási eredmények tükrében. A kiállítás a pécsi Janus Pannonius Múzeum és az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének közös munkája.

A Kr. e. 7-6. évezredben végbe menő jelentős változások hatására a Balkán-félszigeten és a Kárpát-medencében, a lakosság számára megélhetést nyújtó vadászat-halászat-gyűjtögetés mellé behozták a földművelést és az állattenyésztést. Ami pár évtized alatt túlnyomórészt létalapot adó forrássá vált. E technológiai „forradalom” hatásai és következményei egészen napjainkig meghatározzák az életmódunkat. Megjelentek az első állandó települések, melyek több évtizedig, vagy akár évszázadokon keresztül helyben maradtak és fejlődtek.

Fokozatosan nőtt a lakosságszám és a népsűrűség, ezzel párhuzamosan pedig a földművelés és állattenyésztés folyamatába bevont földterület nagysága is. Ez maga után vonta a tájkép és az élővilág megváltozását is. A megváltozott életmód az emberek gondolkozásában, hitvilágában, a világban betöltött helyükről való gondolkozásban is radikális változásokat okozott.

A több mint hétezer évvel ezelőtti események és folyamatok rekonstruálásához szükség van megfelelő mennyiségű forrásra (jelen esetben feltárt régészeti jelenségekre és leletanyagra). Továbbá korszerű természettudományos módszerekre, és elhivatott, fáradhatatlan kutatókra. Ezek a szakemberek modern módszerekkel néznek át és vizsgálnak meg analitikusan tízezer leletanyagot, valamint több tízezer oldalnyi régészeti dokumentációt. Ezután alkotnak szintézist, majd adnak egyszerű válaszokat régmúlt korok kérdéseire. Ehhez viszont bonyolult és költséges vizsgálatok alkalmazására van szükség.

Baranya, Tolna és Somogy megyében az elmúlt másfél évtizedben rendelkezésre álltak a feltételek a szakmai munkához. Az M7 és az M6-60-as gyorsforgalmi út megelőző feltárása során a Janus Pannonius Múzeum több újkőkori települést és temetkezést tárt fel korszerű módszerekkel. Több száz régészeti objektummal és több tízezer lelettel. A hatalmas anyag feldolgozása sok időt vett igénybe, ám a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézet kutatócsoportjának eredményeit a nemzetközi tudományos életben megvitatták és elfogadták az utóbbi években.

Ezáltal sikerült elérni a célt: a nagyközönség számára történő bemutatás lehetőségét.

Ez az első olyan magyarországi projekt, melyben az autópálya-építkezésekhez köthető, megelőző feltárások során előkerült leletek tudományos feldolgozása során létrejött új eredmények komplex kiállítás keretében válnak láthatóvá.

A feltárt települések páratlanul gazdag és sokszínű leletanyagát a helyi múzeumok gyűjteményeiben őrzik. Az eddigi tudományos vizsgálatok eredményeit számos, magyar és idegen nyelvű szaklapban publikálták. Habár az előkerült tárgyak egy része több kisebb kiállításon már szerepelt, részletesebb tudományos kontextusukat, amely rávilágít valódi jelentőségükre, a nagyközönség mindeddig nem ismerhette meg.

A tárlat 2019. május 9-én nyílt meg a Csontváry Múzeumban (Pécs, Janus Pannonius u. 11.) és egy évig, 2020 júniusáig látogatható keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között.