Kisalföldi homokpuszta – ritka pókfaj, új madárfaj
Az Európai Unió LIFE+ programja keretében tavaly elindult a kisalföldi meszes homokpuszta katonai használatú területeinek természetvédelmi célú helyreállítása, valamint az élőhelyek és fajok megőrzését célzó projekt első szakasza. A Kisalföldi Homokpuszta Projekt sikerét a rehabilitált katonai gyakorló területeken megjelent fokozottan védett réti fülesbagoly, vagy a világon először azonosított ritka pókfaj felbukkanása és a már 100 …
Tudósok, akik szerint van bizonyíték Isten létezésére
A világon minden hívő és ateista folyamatosan olyan egyértelmű bizonyítékot vár, ami megerősíti vagy cáfolja Isten létezését. Az alábbi lista olyan elméleteket és kísérleteket tartalmaz különböző tudósoktól, amelyek célja annak alátámasztása, hogy Isten, menny és pokol létezik. Nos, döntse el Ön, hogy elfogadja-e a bizonyítást! 1. Elátkozott lelkek – 1989-ben azzal álltak elő, hogy leástak a …
Az elefántok szaglóképessége jobb, mint a miénk?
Legközelebb, ha nem tudja eldönteni, hogy kidobja-e a szavatosságilag megkérdőjelezhető termékeket, érdemes egy elefánthoz fordulni segítségért. Ennek oka, hogy a nehézkes vastagbőrű állatok több olyan génnel rendelkeznek, ami kódolja a szaglási receptorokat (azaz felismeri a szagokat), mint bármely más ismert emlős. Az elefánt ilyen génjeinek száma több mint kétszerese a kutyáknál, és majdnem ötször több …
Tibet legnagyobb tava
Már nem a régió legnagyobbja a tibeti szent tó, a Nam-tó (Namtso) – jelentették be a kínai tudományos akadémia kutatói, akik szerint az olvadó gleccsereknek és a növekvő csapadéknak köszönhetően immár a Serling-tó vette át a vezetést Tibetben a tavak mérete szerinti rangsorban. A Nam-tó a tengerszint felett 4718 méter magasan található, míg a Serling-tó …
Nem tolvaj a szarka!
Egy új kutatás azt állítja, a szarkák nemhogy nem lopnak csecsebecséket, hanem félnek a csillogó tárgyaktól. A tanulmány – minden jel szerint – megcáfolja a „tolvaj szarka” mítoszát, amely áthatja az európai folklórt. Sokan hiszik, hogy a szarkák kényszeres késztetést éreznek aziránt, hogy csillogó dolgokat lopjanak el és azt a fészkükbe tegyék. De, az Exeter Egyetem …
Bolíviai aranydenevér – új denevérfajt azonosítottak
Bolíviai aranydenevér néven különálló fajként azonosították egy már ismert egérfülű dél-afrikai denevérféle néhány, múzeumokban talált példányát. Elnevezését bundájának különleges, aranysárga színéről kapta a most külön fajként elismert aranydenevér, amelynek latin neve (Myotis midastactus). A neve az érintésével mindent arannyá változtató görög mondabeli Midász királyra utal és korábban egy másik, Dél-Amerikában fellelhető denevérfaj, a Myotis simus példányai …
Több mint 4 éven át költötte tojásait
Rhode Island-i kutatók és a Monterey-öböl Akváriumkutató Intézete megfigyelt egy mélytengeri polipot, ami négy és fél éven át költötte ki tojásait – tovább, mint bármely más, ismert állat. Ezalatt az idő alatt, a nőstény tisztán tartotta a tojásokat és védte őket a ragadozóktól. Ez a tett reprezentálja az evolúciós egyensúlyt a fiatal polipok tojásban eltöltött …
Antarktiszi óriáspingvin
Egy argentin kutatócsoport szerint, két méter magas volt az antarktiszi óriáspingvin. Az Antarktiszon valaha feltárt, legteljesebb állatmaradványnak tartott, 37 millió éve élt csontokat a La Plata-i múzeum munkatársai vizsgálták. A fosszíliák vizsgálata alapján a Palaeeudyptes klekowskii névre hallgató madár magassága a lábujjtól a csőre hegyéig mérve elérte két métert, a súlya pedig akár 115 kilogramm is elérhette. Ha …
Dinoszauruszokból alakult ki a legtöbb madár
Egy, a Southamptoni Egyetem kutatói segítségével készült kutatás során felfedezték, hogy a nagy, erős húsevő és talajlakó dinoszauruszok 50 millió éven át zsugorodtak, hogy aztán fürge és gyors, repülő madarakká fejlődjenek. A valószínűtlen átalakulás bizonyítására a tudósok kidolgoztak egy dinoszaurusz családfát, amely a madár leszármazottakat is és ezt közzétették a Science. Kiderült, hogy a theropoda …
A természetes születés erősíti az immunrendszert
Több kutatás is azt mutatja, hogy azok a csecsemők, akik császármetszéssel jönnek világra másmilyen bélflórával rendelkeznek, mint azok az újszülöttek, akik természetesen úton születnek. Az azonban még mindig tisztázatlan, miért ez a helyzet és, hogy mit jelent ez az immunrendszerre nézve. A Koppenhágai Egyetem Egészségügyi és Orvostudományok Karának kutatói ezért úgy döntöttek, alaposan megvizsgálják a …
