Nem tolvaj a szarka!
Egy új kutatás azt állítja, a szarkák nemhogy nem lopnak csecsebecséket, hanem félnek a csillogó tárgyaktól. A tanulmány – minden jel szerint – megcáfolja a „tolvaj szarka” mítoszát, amely áthatja az európai folklórt. Sokan hiszik, hogy a szarkák kényszeres késztetést éreznek aziránt, hogy csillogó dolgokat lopjanak el és azt a fészkükbe tegyék. De, az Exeter Egyetem …
Bolíviai aranydenevér – új denevérfajt azonosítottak
Bolíviai aranydenevér néven különálló fajként azonosították egy már ismert egérfülű dél-afrikai denevérféle néhány, múzeumokban talált példányát. Elnevezését bundájának különleges, aranysárga színéről kapta a most külön fajként elismert aranydenevér, amelynek latin neve (Myotis midastactus). A neve az érintésével mindent arannyá változtató görög mondabeli Midász királyra utal és korábban egy másik, Dél-Amerikában fellelhető denevérfaj, a Myotis simus példányai …
Több mint 4 éven át költötte tojásait
Rhode Island-i kutatók és a Monterey-öböl Akváriumkutató Intézete megfigyelt egy mélytengeri polipot, ami négy és fél éven át költötte ki tojásait – tovább, mint bármely más, ismert állat. Ezalatt az idő alatt, a nőstény tisztán tartotta a tojásokat és védte őket a ragadozóktól. Ez a tett reprezentálja az evolúciós egyensúlyt a fiatal polipok tojásban eltöltött …
Antarktiszi óriáspingvin
Egy argentin kutatócsoport szerint, két méter magas volt az antarktiszi óriáspingvin. Az Antarktiszon valaha feltárt, legteljesebb állatmaradványnak tartott, 37 millió éve élt csontokat a La Plata-i múzeum munkatársai vizsgálták. A fosszíliák vizsgálata alapján a Palaeeudyptes klekowskii névre hallgató madár magassága a lábujjtól a csőre hegyéig mérve elérte két métert, a súlya pedig akár 115 kilogramm is elérhette. Ha …
Dinoszauruszokból alakult ki a legtöbb madár
Egy, a Southamptoni Egyetem kutatói segítségével készült kutatás során felfedezték, hogy a nagy, erős húsevő és talajlakó dinoszauruszok 50 millió éven át zsugorodtak, hogy aztán fürge és gyors, repülő madarakká fejlődjenek. A valószínűtlen átalakulás bizonyítására a tudósok kidolgoztak egy dinoszaurusz családfát, amely a madár leszármazottakat is és ezt közzétették a Science. Kiderült, hogy a theropoda …
A természetes születés erősíti az immunrendszert
Több kutatás is azt mutatja, hogy azok a csecsemők, akik császármetszéssel jönnek világra másmilyen bélflórával rendelkeznek, mint azok az újszülöttek, akik természetesen úton születnek. Az azonban még mindig tisztázatlan, miért ez a helyzet és, hogy mit jelent ez az immunrendszerre nézve. A Koppenhágai Egyetem Egészségügyi és Orvostudományok Karának kutatói ezért úgy döntöttek, alaposan megvizsgálják a …
Muslicák és az emberi kommunikációért felelős gének
Az emberi nyelv evolúciója folyamatosan meghökkenti azokat a tudósokat és nyelvészeket, akik azt tanulmányozzák, hogy az emberek hogyan tanulnak meg kommunikálni. Figyelembe véve, hogy a nyelvtanulás tapasztalat útján történik, ez a többszintű jellemvonás magába foglal jó néhány gént és változást az egyén viselkedésében a hibákból történő tanulás útján. A kisgyermekek a kommunikációs készségeket gügyögés útján …
15 tudományos tény világunkról
A tudomány még mindig egy rendkívül titokzatos témakör, mely milliónyi érdekes, tudományos tény tárháza. A listán szereplő állítások mindegyikéről, bár sokszor evidensnek és hétköznapinak tűnnek, mégis nagyon kevesen tudnak. 1. 99 776 600 vérér található az emberi szervezetben, mely kiterítve 2,5-szer körülérné a Földet. 2. A legnagyobb élő szervezet a Földön, a több mint 2000 …
Darwin plagizált?
Charles Darwin angol természettudós egy skót gyümölcstermesztő könyvére alapozhatta a természetes kiválasztódás elméletét – állítja egy brit kriminológus-szakértő. Évtizedekkel Darwin főművének, A fajok eredete című munkájának 1859-es megjelenése előtt Patrick Matthew írt egy könyvet, amelyben leírta a „természetes kiválasztódás folyamatát”, elmagyarázva, hogy „egy természetben egyetemes törvény” miként biztosítja a legrátermettebbek túlélését. Habár Darwin elismerte, hogy …
Természetvédelmi Világszövetség – új vörös lista
A fenyegetett fajok számának növekedésére figyelmeztet a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) aktualizált vörös listája, amelyen több mint 73 ezerre nőtt a felsorolt fajok száma, és közülük több mint 22 ezret fenyeget a kihalás veszélye. Az idei összesítés szerint a mérsékelt övi papucsorchidea-formák 79 százalékát fenyegeti a kihalás veszélye. Ennek oka elsősorban a növények természetes élőhelyeinek elpusztítása …
