Néhány, az internet hőskorában létrejött startup miatt nem az első, de mindenképpen egyedi a munka, amit a Google tech cég évek óta végez a digitális térképészetben.
A bárki számára ingyenesen elérhető térkép-szolgáltatásuk kap most olyan kiegészítést, ami nem csak a felhasználók számára lehet érdekes, de a lakókörnyezetünket is kellemesebbé teheti! A nemrégiben az Alphabet holding alá szervezett gigacég, továbbfejlesztve a Google Maps szolgáltatását, ezentúl a zöldfelületeket is jelölni fogja! A Google térképészeti szolgáltatása 2005-ben jelent meg. A könnyebb területi koordináció és a valós idejű navigáció megkerülhetetlenné tette a céget a piacon. Mindez kiegészülve a különféle üzletek jelölésével és az algoritmikus hirdetések hozzákapcsolásával, hatalmas profitot hozott és hoz a mai napig is a tech-óriásnak. Éppen ezért, sokan úgy gondolják, hogy ezzel a legújabb fejlesztéssel, a Tree Canopy Lab-al akarna most valamennyit visszatörleszteni a cég.
A Google égisze alatt felállt fejlesztőcsapatnak egyetlen feladata van. Feltérképezni a városok fákkal tarkított területeit és a zöldítés különféle fokait.
Az belső, vállalati titok, hogy a csapat mikor és kikből állt össze. Nyilvánosan csak annyi elérhető, hogy a Google Labs, cégen belüli kutatási és fejlesztési inkubátor egyik projektcsapatáról van szó. A projekt hivatalos bejelentése 2020. november 18-án volt. Ekkorra már befejezték Los Angeles város vegetációjának felmérését és ábrázolását.
A fejlesztőknek szerencsére nem kellett a nulláról kezdeni a térképészeti újítást. Munkájuk során a Google Earth műholdképes szolgáltatását használják fel, amely szintén az Alphabet szerves része a 2004-es felvásárlás óta.
A pontosításokhoz azonban itt is saját, repülőgépes légi felvételeket fognak igénybe venni. A műholdképeket és légi felvételeket a mesterséges intelligencia (Google AI) vizsgálatának vetik alá. Az algoritmus feladata, hogy a zöld területeket analizálja és megjelenítse a kiterjedtség függvényében. Mindezekhez a Tree Canopy Lab nyilvános városi adatokat is igénybe vesz: ezekből a közigazgatás mellett a népsűrűség, beépítettség és a hőtérkép a legfontosabbak.
Ezeket a változókat felhasználva, a térkép tetszőleges pontjára kattintva leolvashatjuk a fásítás mértékét, összevetve például a kerületi lakosok számával. A fásítás mértékét jól láthatóan, színekkel is jelölik. Érdekesség, hogy a fásítás mértékét nem csak esztétikai kategóriaként használják majd. Az adatokat összevetik az adott környékre jellemző hőegészségügyi-indexszel, amely a jellemző átlaghőmérsékleten és hőingáson kívül, az egészségre fokozottan veszélyes mértéket is kijelöli.
A minél pontosabb jelzések elkészítéséhez a fotók tavaszi, vagy nyári helyzeteket kell, hogy ábrázoljanak. Mert ilyenkor a legkiterjedtebb a környékbeli fák lombkoronája!
A lomblefedettség felmérése érdekében, a fejlesztők 3D-s felszíni modelleket gyártanak. Így jó közelítéssel meg lehet saccolni az adott körzetben létező vegetáció nagyságát, kiterjedtségét. A mesterséges intelligencia úgy dolgozik, hogy mindent vegetációként azonosít be, amit egy meghatározott küszöbérték felett érzékel. A küszöbértékeken átment tereptárgyakat aztán infravörös, LIDAR-módszerrel szerzett adatokkal is egyesítik. A faállomány sűrűségét színskála jelöli, amely a zöldessárgától a sötétzöldig terjed. A becslések összesítéséből jön ki végül az érték, ami meghatározza a zöld szín mélységét a térképen.
A Tree Canopy Lab vállalkozás azért is időszerű és különösen fontos, mert a fásítás vizualizációjával a cég elsődleges célja, hogy további fatelepítésekre ösztönözze a városvezetőket és ezáltal csökkentse a városokban uralkodó meleget. A szó szerinti betondzsungelekbe érkező napsugarak jó része nem tud elnyelődni, ezért csaknem teljes terjedelmében visszaverődik. Ez elviselhetetlen meleget okoz utcaszinten. A természetes meleget paradox módon, a ma már minden háztartásban jelen lévő klímaberendezések tovább fokozzák. A beton és egyéb építési alapanyagok miatt hőszigetek alakulnak ki a városokban. Ez a teszthelyszínen számszerűleg akár 14,5 Celsius fok eltérést is jelenthet, a város melletti vidéken regisztrálthoz képest. Így jelentős mértékben romlik a levegő minősége, valamint felerősödik a dehidratáció. A nagyságrendi különbség más országok nagyvárosainál is megfigyelhető, ugyanakkor pontos hőfok-különbségeket nem tettek közzé.
A pilot-projekt Los Angelesben valósult meg elsőként, ami egyáltalán nem kis feladat, tekintve, hogy a város területe 1290 km2, nem számolva az agglomerációhoz tartozó körzeteket és elővárosokat.
A közeljövőben a város 90 000 fát tervez elhelyezni, majd évente további 20 000-et. Los Angeles kiválasztását nem csak a Szilícium-völgy közelsége indokolta, hanem a látható elköteleződés a zöld és fenntartható fejlesztések iránt. Ez azonban nem valamiféle politikai divathullám: a NASA Jet Propulsion Laboratory tanulmánya szerint a város lakóinak 44 százaléka rendkívül hőveszélyes helyeken él. A Los Angeles megyében rögzített hőhullámok ráadásul az elmúlt 50 évben hosszabbak, gyakoribbak és intenzívebbek lettek.
Sajnos a régióban évről évre hosszabbak a perzselő nyarak, aminek extrém mértéke a klímaváltozásnak tudható be. Ez főleg aszályos szárazságot és bozóttüzeket jelent, ami közvetlenül fenyegeti a lakosok tulajdonát és megélhetését, akár életét is. Los Angelest jövőre további száz másik város fogja követni zöldjének feltérképezésében. Ugyanakkor a fejlesztők eddig még nem tettek közzé ütemtervet, így azt sem tudhatjuk, hogy a projekt mikor terjed át más kontinensekre, vagy hazánkra. Valószínűleg a Tree Canopy Lab elsőként az USA nyugati és keleti parti agglomerációjának feltérképezését fejezi be.
Mindenesetre a csapat, rögtön a bejelentés után, közzétett egy kérdőívet, amelyben érdeklődő városvezetők ,,nevezhetnek be” a projektbe!
A kérdőív erősen tájékoztató jellegű. Semmiféle elköteleződést nem tartalmaz, inkább egy támogatói felmérés, amely a városvezetők hangulatát igyekszik felmérni, esetleg előzetes hozzájárulásukat, ,,áldásukat” kérni a feladathoz. A Tree Canpoy Lab munkájának felgyorsításához nagy szükség van, adott város tematikus adataira, de minden más bürokratikus akadály felszámolása is nagy segítség. Nem is beszélve a követendő pozitív példáról, a hivatal és a magántőke kompromisszumos együttműködéséről!
Hiszen a projekt nagy előnye, hogy a fásítás célzottan valósulhat meg egy adott településen, ami segíthet a városfejlesztő szakembereknek! Ez idő és pénz megtakarítását jelenti, amit további fenntarthatósági és jólléti programokra fordíthatnak egy város vezetői. Éppen ezért, a befolyásos döntéshozó városatyák és a lobbiképes lokálpatrióta politikusok érdeke, hogy minden segítséget megadjanak a felmérőknek, amit csak tudnak. Ezzel a saját újraválasztási esélyeiket is növelhetik, bebetonozva hírnevüket a város életében.
Források:
No Comment