Egyelőre sikerült blokkolnia Magyarországnak azt a kezdeményezést az uniós tagállamok képviselőiből álló testületben,

amely potenciálisan azzal a veszéllyel fenyeget, hogy uniós tiltólistára kerül az akácméz alapanyagát adó fehér akác – közölte Várhelyi Olivér Magyarország egyik uniós nagykövete. A kezdeményezés lényege és eredeti célja az olyan, agresszíven terjedő, behurcolt, nem őshonos növény- és állatfajok visszaszorítása, illetve bekerülésének megakadályozása, amelyek veszélyt jelentenek adott esetben akár az emberi egészségre vagy az Európában őshonos fajokra, a kontinens élővilágának sokszínűségére. A fehér akác, amely a magyar méztermelés mintegy felének szolgál alapanyagul, Észak-Amerikából származik. Magyarországon a XVIII. században, Mária Terézia uralkodása idején kezdték telepíteni a homokos területek megkötésére. Ha termesztése nem megfelelően szabályozott, valóban fenyegetést jelenthet az őshonos növényfajokra.

Magyarország egyrészt azzal érvelt, hogy a fehér akáccal való gazdálkodásra Magyarországon szigorú szabályok vonatkoznak (egyes területeken a termesztése támogatott, máshol az irtása). Másrészt pedig Magyarország számára kiemelten fontos méztermelés szempontjából a fehér akác kulcsfontosságú. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a múlt héten levelet is írt Janez Potocnik környezetvédelmi biztosnak. Biztosítékot kérve tőle, hogy a fehér akác semmilyen esetben sem kerülhet fel a tiltólistára.

Potocnik szóvivője úgy nyilatkozott, hogy a bizottság a lista összeállításakor minden gazdasági és társadalmi szempontot figyelembe fog venni.

Joe Hennon emellett azt is közölte, hogy a brüsszeli testület kockázatelemzés és tudományos bizonyítékok alapján, a tagállamokkal együttműködve javasolja majd egyes fajok tiltólistára tételét. Diplomaták szerint ugyanakkor bevett gyakorlat, hogy a bizottság írásos nyilatkozatban ad garanciát, tesz ígéretet tagállamoknak valamilyen kérdésben, és ez esetben is megtehette volna, hogy kijelenti: egyes fajok biztosan nem kerülnek fel a listára. Az akácért aggódó magyarok mellett a dánok és a britek is aggodalmuknak adtak hangot.

Koppenhága a prémje miatt tenyésztett amerikai nyérc listára kerülését szeretné megakadályozni, London pedig a vízijácintot mentené meg.

Az Európai Unió úgynevezett rendes jogalkotói folyamatában mind az EP-nek, mind a tagállamok szakminisztereit tömörítő tanácsnak rá kell bólintania a javaslatra. Az előkészítő munka az úgynevezett állandó képviselők bizottságában folyik. Itt nyílt lehetősége Magyarországnak arra, hogy blokkolja a kezdeményezést. A rendes jogalkotói folyamat első lépéseként az Európai Bizottság beterjeszti javaslatát. Ez ebben az esetben tavaly ősszel történt meg. Majd ha a tanács és az Európai Parlament meg tud állapodni egymással, akkor az Európai Parlament plenáris ülésen szavaz a tervezetről.

A tanácsban különlegesen kialakított súlyozással, a tagállamok minősített többségének támogatására van szükség. Viszont ebben az esetben a tanács és a parlament olyan jogszabály-szövegben állapodott meg. Amelyet ebben a formában a javaslattevő Európai Bizottság nem tudott támogatni. Így pedig csak ellenszavazat nélkül lehetett volna elfogadni a tervezetet. Magyarország viszont, miután nem kapott garanciát arra, hogy az akác nem kerül fel a listára, megvétózta a kezdeményezést.

„Az utóbbi napok fejleményei alapján valós veszélye volt annak, hogy a rendelet elfogadásával kikerül Magyarország kezéből az akác kezeléséről való döntés lehetősége. Illetve veszélybe kerül a több tízezer ember megélhetését biztosító akác termesztése” – közölte Várhelyi Olivér. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy az Európai Parlament mandátumának nyári lejárta előtt a kérdés nem kerül újra napirendre.