85 éves korában Moszkvában elhunyt Alekszej Leonov szovjet űrhajós, az orosz légierő nyugalmazott marsallja.

Gagarin után ő volt a leghíresebb szovjet űrhajós. Leonov (1934. május 30-án született nyolcadik gyerekként) hajtotta végre 1965. március 18-án a Voszhod–2 űrhajóból az űrbe kilépve az első űrsétát, amely azt jelentette, hogy az első volt a világon, aki elhagyta az űrhajót 12 perc 9 másodpercre. Ám az űrhajóba való visszatéréskor váratlan nehézsége adódott, mert a szkafandere túlságosan felfúvódott, ezért csökkenteni kellett benne a nyomást és az előírással ellentétben nem lábbal, hanem fejjel előre csapódott be a fedélzeti nyíláson (ezt az utasítások tiltják). A 3461 jelölt közül 20-at választottak ki erre a feladatra. Hármat egészségügyi problémák miatt lapátra tettek, hármat egy részegen történt verekedés miatt, egyet válás miatt likvidáltak, egy pedig meghalt így Alekszej Leonov a 12 potenciális jelölt közül került ki győztesként.

Életében sokszor kísértette meg a halál. 1965-ben az űrséta utáni problémák után a földi landolás sem ment simán. Navigációs hiba miatt a visszatérés 2000 kilométerrel a kijelölt ponttól távolabb történt. Így a Voszhod-2 az Urál megközelíthetetlen vadonjában szállt le. 1969-ben túlélt egy Brezsnyev elleni támadást, ahol az összetévesztett autó miatt rájuk nyitottak tüzet. 1971 júniusában Leonovnak a Szojuz-11 űrhajó parancsnokaként kellett volna repülnie, de röviddel a rajt előtt változtattak a személyzeten. A küldetés a három űrhajós halálával végződött. Ők mindmáig az egyedüli emberek, akik az űrben haltak meg.

A kozmonauta 1975 júliusában részese volt a Szojuz-Apolló űrrepülésnek, amikor először csatlakozott össze egy szovjet és egy amerikai űrkapszula. Ő volt a Szojuz-19 parancsnoka.

Leonov 1976 és 1991 között az űrhajós-felkészítő központ helyettes vezetőjének feladatkörét látta el. A műszaki tudományok doktora, négy találmány jegyzője volt.