Merre vezetett Ötzi, az ősember utolsó útja?


Merre vezetett Ötzi, az ősember utolsó útja?
Olvasási idő: 2 perc

Ötzi, az 5300 éves gleccsermúmia utolsó útjáról a körülötte talált fagyott mohák és növények árulkodnak.

A Glasgow-i Egyetem kutatói arra a megállapításra jutottak, hogy Ötzi a dél-tiroli Schnals (olaszul: Senales)-völgyön keresztül érkezett a hegyvidékre, ahol megfagyott múmiáját végül 1991 szeptemberében megtalálták. A halála előtti napokban kőszálikecske- és szarvashúst, továbbá egy ősi búzafélét (alakor, más néven egyszemű búza) fogyasztott. A gyomor az évezredek alatt elmozdult a helyéről és csak 2009-ben, 18 évvel a múmia megtalálása után fedezték fel a bordák alá szorulva.

Korábbi kutatások tudósai megtalálták Ötzi gyomrában egy mérgező páfrány nyomait is. Az olasz kutatók szerint talán véletlenül került az étrendbe, de az is lehetséges, hogy Ötzi valamilyen gyomorbántalmát akarta kezelni vele. A kutatócsoport már 2016 elején megállapította, hogy a múmia a Helicobacter pylori nevű, napjainkban minden második embernél megtalálható gyomorbaktériummal volt fertőzött.

A múmiát jégbe fagyva fedezték fel egy gleccseren az Ötz-völgyi Alpokban az olasz-osztrák határon, 3210 méteres magasságban. Az ősembert egy nyíl terítette le, amely eltalálta egy fő artériáját, emiatt perceken belül elvérzett.

Testét a gleccser mumifikálta. A test körül a feltáráskor fagyott gombák és növények maradványait is megtalálták a tudósok. A kutatás során sok ezernyi fennmaradt moha és májmoha maradványt azonosítottak a gyomrából és a ruházatából. Legalább 75 növényfajt sikerült elkülöníteniük, s ezeknek mindössze 30 százaléka volt a helyszín jellemző növénye.

A többi 70 százalék nyomán vissza lehetett következtetni, hogy Ötzi honnan érkezett a mai dél-tiroli régióba.

Az emberek többsége nem nagyon ismeri a briofitákat (mohák, májmohák). Jim Dickson, a Glasgow-i Egyetem Biodiverzitás Intézetének kutatója és csapata azonban nem kevesebb, mint 75 faját találták meg ezeknek a fontos nyomoknak, amikor Ötzi előkerült a jég alól. A növénymaradványokat az ősember testét körülvevő jégből, a ruházatából, a felszereléséből és tápcsatornájából azonosították. Ezek a mohák fontos információkkal szolgáltak utolsó útjának meghatározásához.

A vizsgálatból kiderült, hogy az azonosított mohák közül számos ma is él a Schnals-völgyben (Schnalstal). Egy briofita, a Flat Neckera, egy erdei faj nyomait a ruházatán és mikroszkopikus darabokban a beleiben is megtalálták. A kutatók szerint a bizonyítékok arra utalnak, hogy a rézkori ősember délről észak felé haladt a Schnalstal felé.

Ötzi 157 centiméter magas volt, és mintegy 50 kilós lehetett. Sötét, középhosszú hajat viselt, szeme barna volt és valószínűleg szakálla is volt. Halálakor 45 éves lehetett, ami akkoriban elég magas kornak számított. A gleccsermúmia a világ legrégebbi, teljesen épségben megmaradt emberi holtteste. A Kr. e. 3. századtól 1750-ig viszonylag enyhe időjárás uralkodott a térségben. A gleccserek időnként visszahúzódtak, így az emberek át tudtak kelni nyáron a magashegységek hágóin.



Previous A Magyar Tudomány Ünnepe 2019
Next Kutyákat használnak régészeti leletek feltárására

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.