A mohácsi csata mítoszai

A kvantumszenzorok egyik kulcskérdése

A mai fiatalok problémái

Budapest ad otthont a Hidrogeológusok Nemzetközi Szövetsége (IAH) 53. világkongresszusának

Összefogtak Magyarország mentális ellátásának megújításáért

Hogyan születnek a legnagyobb felfedezések? Mi a véletlen szerepe a tudományban?

Mennyi műanyag palacktól kímél meg egy RO víztisztító?

Nyaralás Rodoszon – 10 praktikus tipp, amit indulás előtt érdemes tudni

Robotsebészet az ortopédiában: így segítik a digitális rendszerek a térd- és csípőprotézis pontos beültetését

Egy rejtőzködő fekete lyuk

Robot segít a szívritmuszavarok kezelésében

Elindult a világegyetem legnagyobb égboltfelmérése

Hematológiai diagnosztika – Technológiai áttörés történt az ELTE-n

Balaton-probléma 2026-ban

A világegyetem két legtávolabbi ismert kvazárja

Tudja-e, mi az a botos kölönte?

Városi Oázis nyílt az állatkerti Biodómban

5 tipp a gyorsabb, karcsúbb és költséghatékonyabb vállalati működéshez

A jövő egyik legfontosabb energiatárolója nem az akkumulátor lesz

Kalandtúra Budapesten, Múzeumok Éjszakája

Több mint 60 millió csillagot térképezett fel a Euclid űrtávcső

Múzeumok Éjszakája a Ráth György-villában

Ízek, izgalmak, rejtett kincsek és látnivalók – Múzeumok éjszakája 2026

Összefogással készül Pécs a Múzeumok Éjszakájára

Tudomány Fája – a margitszigeti 203 éves platán

EGÉSZSÉG ÉS ÉLETMÓD

Mert egészség nélkül nincs tudomány sem
Mikrohullámú vénás kezelések Magyarországon

Hazánkban, hat beteg bevonásával, először valósult meg mikrohullámú elven alapuló (MwVAS) kórós vénatágulat eltávolító műtét. A népbetegségnek számító visszérbetegség riasztó következményeit, úgy mint trombózis, tüdő embólia, lábszárfekély, gyakran csak műtéti beavatkozásokkal lehet elkerülni. 2018. decemberében volt az első két műtét, 2019. február 23-án pedig már a hatodik beavatkozás is eredményesen megtörtént. Az elmúlt évtizedekben a vénán belüli …

0 994
Share

A nők betegségeinek megelőzése az egész család és a társadalom érdeke is. Hiszen a nők azok, akik a kezükben tartják környezetük jóllétét. Mégis a hölgyek azok, akik hajlamosak saját érdekeiket szeretteik érdeke alá rendelni, így minden családtagot előbb küldenek orvoshoz, mint ahogy maguk ezt tennék. A férfiakat és nőket általában ugyanazok a betegségek, például fertőzések veszélyeztetik. …

0 630
Share

UNIVERZUM

A világ, ami körülvesz minket

ÉLŐVILÁG

Nem vagyunk egyedül

Orosz László, az ELTE Genetikai Tanszékének professor emeritusa bejelentette, hogy elkészült a gímszarvas genomjának leírása. Orosz László és Horn Péter, a Kaposvári Egyetem professzorának vezetésével, kizárólagosan hazai erőforrásokból, sikerült meghatározni a gímszarvas (Cervus elaphus) DNS teljes szekvenciáját. Ez csaknem az összes, körülbelül húszezer gén meghatározását, valamint a gének kromoszómák szerinti rendjét jelenti. Ezzel a teljes DNS-szekvenálással …

0 2k
Share
Szimbiózis - Meghökkentő kapcsolatok az állatvilágban

Sok állatnak vannak bizarrnak tűnő szimbiotikus kapcsolatai. A szimbiózis biológiai fogalmának legegyszerűbb meghatározása, hogy olyan kapcsolat, amely egy kölcsönösen előnyös, két organizmus közötti fizikai érintkezést foglal magában, amelyek nem azonosak. Ezeket a kapcsolatokat a tisztítás, a védelem, a szállítás vagy az élelem megtalálásával lehet magyarázni és összefüggésbe hozni. Nyűvágófélék és afrikai emlősök Afrikában az elefántok, orrszarvúk …

0 19.2k
Share

KÖRNYEZET

Ismerd meg a világot!
Miért zavaró a kutyaugatás?

A világon elsőként vizsgálták a kutyaugatás zajjá válásának biológiai, akusztikus és kommunikációs oldalát az ELTE Etológiai Tanszék kutatói. A kutyaugatás által okozott zajszennyezést vizsgáló tanulmány alapötlete a kutatók azon feltételezése, miszerint a biológia értelemben vett „zaj” olyan hangokat jelent, amelyek fontos információtartalommal bírnak az emberek (vagy egyik-másik ember) számára, vagyis ezeket a hangokat nagyon nehéz, …

0 629
Share
Egy magyar-finn-osztrák kutatócsoport szerint alszanak a fák.

Egy magyar-finn-osztrák kutatócsoport infravörös lézerszkennerrel vizsgálta, mi történik a fák lombjával, ha leszáll az éj. A tudósok arra jutottak, hogy alszanak a fák. Zlinszky András, a csoport biológusa szerint a legtöbb élőlény alkalmazkodik a nappalok és éjszakák váltakozásához, így a növények is. A virágok általában reggel nyílnak, számos fa levelei éjjel összecsukódnak. Évszázadok óta kutatják a …

0 1.5k
Share

A TudományPláza kis kikapcsolódás, kis tudományshopping hajszínre való tekintet nélkül.

MENU

Back