Elindultak a budapesti Állatkert főszezoni élményprogramjai

A Magyar Tudományos Akadémia mint sztálinista intézmény?

Katajjaq – inuit női torokéneklés

A hazai innovációk levédetése

Szegedi fotoakusztikus kutatások – metaanyagokkal tökéletesítik a mérőműszert

Kollár János, az MTA külső tagja kapta a Bolyai János Nemzetközi Matematikai Díjat

Ragadós száj- és körömfájás

A hunok eredete és egy évszázados vita vége

Nyolc éve hunyt el Oláh György, a klímabarát kémia Nobel-díjas magyar tudósa

Fényérzékeny jelölési módszer a gyógyszerkutatásban

Mi a magas patogenitású madárinfluenza és miért szerepel gyakran a hírekben?

Temetik a jövőt az EASAC friss jelentésében

Robotizált orvostudomány az SZTE-n

Tudomány Mindenkinek Hackathon

Az online szakmai térben sincs egyenlőség a nemek között

A közösségi média térnyerése a politikai kommunikációban

Neuromarketing-labor – Szemkamerákkal pásztázott emberi viselkedés

Ezért nem érdemes a lépcsőt az építkezés végére hagyni!

Az űridőjárás vizsgálata

Növényvakság és egy növényvak mai világ

Future Technologies Forum – új anyagok technológiáinak közelebbi megismerése

Digitális arcrekonstrukció

Az Euclid űrtávcső Einstein-gyűrűt fedezett fel

Magyarországon egyedülálló orvosetikai képzést kapnak az SZTE hallgatói

Magyar diákok a kínai űrállomáson

EGÉSZSÉG ÉS ÉLETMÓD

Mert egészség nélkül nincs tudomány sem
Mikrobiológia és petricsésze - Endospórák elektrokémiai állapotváltozása

A bonyolult és átmeneti környezeti feltételek közötti túlélés érdekében a biológiai rendszerek érzékeny mechanizmusokat fejlesztettek ki. A zord körülmények beköszöntét érzékelve a spóraképző szervezetek, köztük a baktériumok és gombák, komoly energiabefektetéssel járó átprogramozáson mennek keresztül. Céljuk, hogy olyan nyugalmi állapotba kerüljenek, amely ellenáll az olyan fizikai és biológiai behatásoknak, mint például a tápanyaghiány, a rendkívüli …

0 194
Share
Koronavírus – Mi az agyköd?

Egyre többen teszik fel a kérdést, mi az agyköd, amelyet az új koronavírus-fertőzés következményeként tartanak számon. Az agyköd az új koronavírus-fertőzés (COVID-19) lehetséges utóhatása, amely olyan tünetek gyűjtőneve, ami miatt az agyunkat tompának vagy az ember szórakozottnak érzi magát. Egy amerikai kutatócsoport a közelmúltban felfedezte, hogy a koronavírus gátolja az agysejtpopulációk normális aktivitását és gyulladásos …

0 1.3k
Share

UNIVERZUM

A világ, ami körülvesz minket
Extremely Large Telescope – A világ legnagyobb optikai távcsöve épül Chilében

A világ legnagyobb szeme az égen a Rendkívül Nagy Távcső (Extremely Large Telescope – ELT) nevet viselő szerkezet. Az óriás Extremely Large Telescope (ELT) kupola ad majd otthont a távcsőnek és belső szerkezetének, védelmet nyújtva a chilei Atacama-sivatag szélsőséges környezetével szemben. A teleszkóp fő szerkezete az öt tükröt és az optikát fogja tartani, köztük egy …

0 991
Share
A Cheops ezúttal a Farkas (Lupus) csillagképben található közeli, Napunkhoz hasonló csillag, a Nű2 Lupi bolygóit vizsgálta.

Egy közeli csillagrendszer két ismert bolygójának vizsgálata közben az Európai Űrügynökség (European Space Agency, ESA) Cheops űrteleszkópja egy harmadik bolygó csillagkorong előtti átvonulását is rögzítette. A meghökkentő felfedezés izgalmas részleteket árul el a kivételes planétáról, melyhez hasonlót a kutatóknak korábban nem volt lehetőségük tanulmányozni. A Cheops tudományos irányítóbizottságának magyar tagja Kiss László, az ELKH Csillagászati …

0 314
Share

ÉLŐVILÁG

Nem vagyunk egyedül
A vízimadarak szerepe a vízi baktériumok és az egysejtű mikroeukarióták terjesztésében

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatóinak vezetésével DNS-alapú módszerekkel vizsgálták a vízimadarak szerepét a vízi baktériumok és az egysejtű mikroeukarióták terjesztésében. A vízimadarak a többsejtű élőlények – például a vízi gerincesek, makrofita szervezetek, makrogerinctelenek és a zooplankton – hatékony terjesztői. Azonban a vízi mikroorganizmusok terjesztésében betöltött szerepük vizsgálata a modern molekuláris technikák és téma iránti …

0 240
Share
A hidrobiológusok új mikrorákfajokat fedeztek fel a Putorana-fennsíkon

A Lomonoszov Moszkvai Állami Egyetem kutatói a Putorana-fennsík tározóiban élő rákfélék fajösszetételét tanulmányozták és 23 új fajt fedeztek fel a régióban, illetve 4 újat, ami a tudomány számára is ismeretlen volt eddig. A Putorana-fennsík egy egyedülálló és nehezen tanulmányozható hegység Közép-Szibériában, ami a sarkkörtől mindössze 100 km-re található. A fennsík 1,7 millió hektáron terül el …

0 505
Share

KÖRNYEZET

Ismerd meg a világot!
Idegenhonos és inváziós fajokat bemutató ismeretterjesztő kötet

Idegenhonos és inváziós fajokat bemutató ismeretterjesztő kötetet adott ki az Agrártudományi Kutatóközpont (ATK). Az idegenhonos és inváziós károsítók kutatása és az ellenük való védekezési stratégiák kidolgozása mindig is kiemelt feladata volt az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézetének. Az elmúlt évtizedek kutatási eredményeiből mutat be néhányat a Kontschán Jenő intézetigazgató összeállításában most megjelent kötet. Ebben …

0 334
Share
Patakok gyógyszer-szennyezettségének csökkentése

Az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) kutatói új technológiákon dolgoznak a CLEAREADY projekt keretében a patakok gyógyszer-szennyezettségének csökkentése érdekében. A CSFK által vezetett Nemzeti Versenyképességi és Kiválósági Program kutatócsoport két éven át vizsgálta a budapesti agglomeráció kisebb vízfolyásainak gyógyszer-szennyezettségének mértékét. A patakok vizében és az üledékekben kimutatható gyógyszer-koncentrációnak humánegészségügyi kockázata nincs. Azonban egyes hormonszármazékok, …

0 268
Share

A TudományPláza kis kikapcsolódás, kis tudományshopping hajszínre való tekintet nélkül.

MENU

Back