Tudomány Fája – a margitszigeti 203 éves platán

Évelő növények – Felismered őket? Tudod a latin nevüket? I.

A múltat továbbvinni, a természetet őrizni, az álmokat megvalósítani kell – interjú Papp Lászlóval az ELTE Füvészkert igazgatójával

Júliusban látogathatóvá válik a Biodóm nagyobbik része

Idén a gasztronómia áll a múzeumok éjszakája középpontjában

Viharos időben nő a neurológiai esetek száma

Tolldísz és testfestés Amazóniában – Fotókiállítás a Néprajzi Múzeumban

Egynyári növények folytatás – Felismered őket? Latinul tudod a nevét? II.

Prof. Dr. Széll Márta lett az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar dékánja

Tudománybarát Település Mozgalom

Egynyári növények – Felismered őket? Latinul tudod a nevét? I.

Június 20. ismét múzeumok éjszakája

A blokklánctechnológia európai térnyerése az online szerencsejátéktól a digitális ökoszisztéma egyéb területéig

Megválasztották az MTA új elnökét és tisztségviselőit

Gyomnövények – Felismered őket? Latinul tudod a nevét?

Mosómedve-populáció Magyarországon?

Téli cserjék, korai virágzás fagyban

Felgyorsult a lucfenyők pusztulása

Jooble és a tudományos karrier: hogyan találj állást és pályázz tudatosan?

Japánkerti élménynap a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégiumban

A fővárosi állatkert új projektje: BeporZOOna – beporzóbarát kert

A belemniteszek kihalása

Ugyanaz az adathalmaz eltérő eredmények

A Pátkai-víztározó állapota

Sebészeti robotok a Debreceni Egyetemen

EGÉSZSÉG ÉS ÉLETMÓD

Mert egészség nélkül nincs tudomány sem
Koronavírus – Mi az agyköd?

Egyre többen teszik fel a kérdést, mi az agyköd, amelyet az új koronavírus-fertőzés következményeként tartanak számon. Az agyköd az új koronavírus-fertőzés (COVID-19) lehetséges utóhatása, amely olyan tünetek gyűjtőneve, ami miatt az agyunkat tompának vagy az ember szórakozottnak érzi magát. Egy amerikai kutatócsoport a közelmúltban felfedezte, hogy a koronavírus gátolja az agysejtpopulációk normális aktivitását és gyulladásos …

0 1.4k
Share
A főemlősök mesterséges depressziója - TudományPláza

Egy japán tanulmány a főemlősök depressziójával kapcsolatosan kimutatta a mediális frontális kéreg érintettségét. Ez a világ első főemlős depressziós modellje az agyi aktivitás manipulálásával. A kutatóknak sikerült szabályozni a majmok agytevékenységét (amelyek főemlősök, mint az ember) és mesterségesen kiváltani a depressziót. A majmok kísérletekben való felhasználása várhatóan elősegíti a depresszió részletes mechanizmusának tisztázását és a …

0 308
Share

UNIVERZUM

A világ, ami körülvesz minket
Észak-Korea űrprogramja

Egyre több ország kezdi el finanszírozni az űrprogramját vagy csatlakozik egy ezirányú transznacionális szervezethez. De mi a helyzet Észak-Korea űrprogramja vagy inkább tevékenysége kapcsán, amely az elmúlt évtizedben szintén a rakéták miatt került a hírekbe? A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) a megalakulása pillanatától kezdve zárkózott ország, amely a minimálisnál is kevesebb információt oszt meg …

0 640
Share
Mi történik, ha egy NASA űrhajós meghal az űrben?

Az űrhajózás veszélyes szakma, kalandorokra jellemző magas kockázattal! Az űrhajósok elitklubjának résztvevői azonban vállalják a veszélyt. Amikor a NASA készen állt, hogy embereket juttasson a világűrbe, illetve más égitestekre, az űrhajós toborzást a légierő kötelékébe tartozó, vadász- és berepülőpilóták között végezte. Egyrészt a munkájuk során őket ért fizikai terhelés, váratlan helyzetekre való reagálás okán, másrészt …

0 1.7k
Share

ÉLŐVILÁG

Nem vagyunk egyedül
A szúnyogok örökké érzik az emberszagot ez nagyon nagy probléma nekünk embereknek

A szúnyogok neurális hibabiztosítókkal rendelkeznek, hogy mindig érezzék az emberszagot. A globálisan megnövekedett utazások aránya, a világ népességének növekedése és a hőmérséklet emelkedése fokozza a szúnyogok, kullancsok és bolhák által terjesztett új, betegséget okozó kórokozók megjelenését és terjedését. Egy 2020-as WHO adat szerint az ízeltlábúak által terjesztett betegségek együttesen több mint 700 000 halálesetet okoznak …

0 394
Share
A vízimadarak szerepe a vízi baktériumok és az egysejtű mikroeukarióták terjesztésében

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatóinak vezetésével DNS-alapú módszerekkel vizsgálták a vízimadarak szerepét a vízi baktériumok és az egysejtű mikroeukarióták terjesztésében. A vízimadarak a többsejtű élőlények – például a vízi gerincesek, makrofita szervezetek, makrogerinctelenek és a zooplankton – hatékony terjesztői. Azonban a vízi mikroorganizmusok terjesztésében betöltött szerepük vizsgálata a modern molekuláris technikák és téma iránti …

0 263
Share

KÖRNYEZET

Ismerd meg a világot!
Sakurajima - Müografikus-képalkotás segíti a geográfusokat

A tűzhányók kozmikusmüon-képalkotása magyarázatot adhat a vulkánkitörések gyakorisága és a talaj deformációja közötti kapcsolatra. A vulkánkitöréseket vizsgáló müografikus kutatásban új eredmények születtek az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) Innovatív Detektorfejlesztő Lendület Kutatócsoportja részvételével. A vulkáni folyamatokat a magma (földfelszín alatti olvadt kőzetanyag) állapotának változása és mozgása irányítja. Továbbá sok esetben okozza a vulkánok talajfelszínének …

0 355
Share
Sivatagi méhsejtminták

A sós víz hatszögletű mintákat hoz létre a sivatagokban. A kaliforniai Halál-völgyben (Death valley, Badwater-medence) és Chilében (Salar de Uyuni) a sósivatagokban gyakran előfordulnak méhsejtminták, amik úgy néznek ki, mint valami szakrális központ. A Halál-völgyben mérték 1913 júliusában a világ legmagasabb levegő hőmérsékletét (56,7 Celsius-fok), 1972 júliusában a legforróbb talajhőmérsékletet (93,9 Celsius-fok) és 2018 júliusában …

0 438
Share

A TudományPláza kis kikapcsolódás, kis tudományshopping hajszínre való tekintet nélkül.

MENU

Back