Természetes bolygatást utánzó erdőgazdálkodás kellene
Ki ne sajnálná az erdőt, ha lángokban áll, vagy hatalmas szélvihar dönti ki a fákat? Akkor is együtt érzünk a fákkal, ha az ónos eső vastagon ráfagy az ágakra és összetöri a fakoronákat. Vagy amikor hernyók ezrei rágják kopaszra a lombozatot. Pedig az ilyen és ehhez hasonló természetes bolygatások bizonyos mértékig és gyakorisággal minden erdei …
Az erdők királynője – Kvíz
Nos, az, hogy esetleg tisztában vagy azzal, melyik állat az erdők királynője jelentheti azt, hogy elolvastad néhány nappal ezelőtti cikkünket. Vagy azt, hogy hatalmas vadász vagy és ismered az erdő állatait.
Erdei szalonka – az erdők királynője
900 kilométert is megtehet éjszakánként az erdei szalonka. Műholdas nyomkövető eszközökkel két éven keresztül vizsgálták az erdők királynőjének, az erdei szalonkának a vonulását a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói. Az új adatok azt mutatják, hogy néhány egyed egyetlen éjszaka alatt 900 kilométert is megtett. Megállókkal együtt pedig a hazánktól mintegy 5000 kilométer távolságra, …
Tudta-e, 440 olyan fafaj van, aminek kevesebb mint 50 egyede maradt?
A világ fafajai közül 30%-ot a kihalás veszélye fenyeget. A Global Tree Assessment keretében világszerte intenzív kutatást végeztek az elmúlt öt évben, hogy összegyűjtsék a kihalás kockázatával kapcsolatos információkat 58 497 fafajról. Ma már tudjuk, hogy a fafajok 30%-át a kihalás fenyegeti és legalább 142 fafajt kihaltként számon tartott. A fafajokat fenyegető fő veszélyek az …
Tölgyes élőhelyeket érintő erdőkezelési kísérlet
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói egy komplex, természetvédelmi szempontokra fókuszáló erdőkezelési rendszer kialakításán dolgoznak a hazai Natura 2000 tölgyes élőhelyeken. A több nemzetipark-igazgatósággal és civil szervezettel együttműködésben zajló LIFE 4 Oak Forests projekt valószínűleg a világ egyik legösszetettebb és legkiterjedtebb, tölgyes élőhelyeken folyó erdőkezelési kísérlete. Az erdők fontos gazdasági szerepet töltenek be és jelentős az …
Óriás bocskorosgomba – A 2021. év gombája
A Magyar Mikológiai Társaság minden évben internetes szavazás keretein belül ad lehetőséget a gombák kedvelőinek, hogy kiválasszák az év gombáját. Az Óriás bocskorosgomba, vagy tudományos nevén Volvariella bombycina nem véletlenül lett a 2021. év gombája. Egy igazán különleges, hazánkban is megtalálható gombafajról van szó, amely a csengettyűgombafélék családjába tartozik. Sajnos, nem csak hazánkban, de nemzetközi …
Több tonnányi ólmot tartalmazó szállóport szűrnek ki a fák levelei
A városi fák levelei és az azokon kiülepedett por vizsgálata alkalmas eszköz lehet a levegőben szálló por- és nehézfém-szennyeződések mérésére. A Szent István Egyetem szakértői egyedülálló kutatómunka során megállapították, hogy az ezüsthárs molyhos, szőrös levelei a leghatékonyabb porszűrők. A Szent István Egyetem (SZIE) Fenntartható Kertészet Intézet Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszékének, valamint a Környezettudományi Intézet Agrárkörnyezettani …
A lombkorona megvédi az erdő élőlényeit
A lombkorona megvédi az erdő élőlényeit az extrém hőmérsékletektől. Nélküle a globális felmelegedés bizonyos fajok kihalásához vezetne. Ez derül ki az ELTE Természettudományi Kar ökológusainak részvételével folytatott nemzetközi kutatás eredményeiből. Az erdők és az azon kívüli területek klímája eltérő, nyári hőség idején ezért menekülünk el a városokból az erdő enyhet adó hűsébe. A globális felmelegedés aktuális előrehaladását …
Az éghajlatváltozás hatása a fákra
Az európai fák sűrűsége 1870 óta folyamatosan csökken. A fák az éghajlatváltozás miatt gyorsabban fejlődnek, ami jó hírnek hangzik. Ez azt jelenti, hogy a fák több szén-dioxidot kötnek meg a légkörből és így kiiktatják a globális felmelegedés egyik legjelentősebb összetevőjét. De lehet ez ennyire egyszerű? A Müncheni Műszaki Egyetem (TUM) egy csapata meglepő eredményre jutott, …
Az erdei fenyők illata enyhítheti a klímaváltozás hatásait
Az erdei fenyők erőteljes illata enyhítheti a klímaváltozás hatásait – állapították meg amerikai és finn kutatók. Sikerült azonosítaniuk a folyamatot, amely során a fenyők által kibocsátott illatanyagok aeroszolokká alakulnak. A klímaváltozásra vonatkozó tudományos ismeretekben tátongó egyik legnagyobb lyuk azzal kapcsolatos, hogy a légköri aeroszolok – a levegőben áramló egyszerű részecskék vagy folyadékcseppek – milyen mértékű hatással …
