Az talán nem is olyan meglepő, ha valaki azt állítja, hogy az ember szellemi állapota befolyásolja, hogyan látja a művészet megjelenési formáit.

Az ausztrál James Cook Egyetem kutatója, Nicolas Thomas úgy találta, hogy az ember szellemi állapota befolyásolja a művészetet. Ráadásul ugyanaz az alkotás vonzza a különböző emberek csodálatát vagy elutasítását. Szerinte az „egyik magyarázat az, hogy a személyiség és az a vizuális látásmód, hozzájárul az adott művészet preferenciáihoz”.

Dr. Thomas társszerzője, Ali Simpson a Flinders Egyetemen indította el kutatását, ahol az önkénteseket pszichológiai értékelés után arra kérték – a résztvevők szemmozgását nyomon követve –, hogy a nekik mutatott absztrakt képeket értékeljék és mondják meg, mennyit fizetnének érte. A kutatók számára kiderült, hogy a személyiségjegyek és a grafikai preferenciák közötti kapcsolat már jól megalapozott. A tudósok például tudták, hogy a neurotikus emberek az absztrakt és a pop-művészetet vonzóbbá teszik.

De a kutatók különösen érdeklődtek a figyelem és az észlelés mechanizmusai iránt. „Azt találtuk, hogy a neuroticizmusra hajlamos emberek nagyobb figyelmet fordítanak a kép bal oldalára, és a skizofrénia-jellegűek kevésbé figyelnek a kép tetejére. Először a képek bal oldalára nézünk, és a tény, hogy a fenti csoportokban tartozó egyének több időt töltöttek a bal oldalon összességében, azt sugallja, hogy nehezebb feloldani a figyelmüket. Ezzel szemben az enyhe skizofrén tendenciákkal rendelkezők egy teljesen más szkennelési stratégiára támaszkodtak és a kép alsó részére összpontosítottak.” – mondta Dr. Thomas.

Az egyedi személyiségjegyekkel rendelkezőkével szemben általában a résztvevők szemmozgása a vizuális mező jobb felső negyedére koncentrált. Mivel az agy jobb féltekéje játszik jelentős szerepet az érzelmi feldolgozásban. A műalkotás természeténél fogva érzelmi és az absztrakt műalkotás által kiváltott érzelmi reakciók arra ösztönözhetik az embereket, hogy a jobb felső kvadránsba összpontosítsák figyelmüket, hogy jobban aktiválják az érzelmi feldolgozást.”