Változó világ
Sokszor nehéz elképzelni milyen sokat változik egy-egy hely néhány év alatt. Így változott meg Dubai: Sydney Párizs Szöul Vilnius, Litvánia Szingapúr Athén Sanghaj Forrás: Bored panda Megtekintés: 177
Triász kori plezioszaurusz maradványok
Az eddig ismert legrégebbi plezioszaurusz maradványait tárták fel német paleontológusok. A lelet mintegy 201 millió éves, a triász kor elejéről származik. Martin Sanders a Bonni Egyetem Steinmann Paleontológiai, Geológiai, Ásványtani Intézetének munkatársa is alig akarta elhinni, hogy létezhetett plezioszaurusz a triász kor előtt, hiszen ezeket az állatokat csaknem 300 éve tanulmányozzák a paleontológusok és soha egyik sem …
Óriás panda – Hitek és tévhitek
Tele van a hírek pandákkal és a megmentésükért folytatott harccal, ám ennek ellenére igen csekély a tudásunk és a valóság ismeretünk a pandákal kapcsolatban. Kevesen tudják, hogy tavaly a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Hawaiin adott ki tájékoztatást arról, hogy a kínai óriáspanda kikerült a kihalással fenyegetett állatok vörös listájának „veszélyeztetett” kategóriájából, és a „sebezhető” csoportba került …
Meghalt Császár Ákos matematikus
Életének 94. évében meghalt Császár Ákos matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja csütörtökön. A Kossuth-díjas matematikus tudományos tevékenységének két fő területe a valós függvénytan és a topológia volt. Az 1940-es, 1950-es években írt valós függvénytani munkái kiemelkedő, ma már klasszikusnak számító eredményeket tartalmaznak. Az 1950-es évek végétől érdeklődése a topológia felé fordult, majd az …
Megfejtették a súlyosan veszélyeztetett szumátrai orrszarvú genomját
Megfejtették a szumátrai orrszarvú, a Föld egyik leginkább veszélyeztetett emlősének genomját. A genetikai lenyomat szerint a faj populációja már nagyon hosszú ideje hanyatlik. A szumátrai orrszarvú (Dicerorhinus sumatrensis) problémái már a jégkorszakban kezdődtek, amikor élettere leszűkült. Azóta az emberi tevékenység hatására az egyedszám csökkenése tovább folytatódott. Egy amerikai kutatócsoport szerint mostanra már kevesebb mint 250 példány …
49 éves, de 35-nek látszik a kígyóméregtől
Dán tudósok vizsgálják a magát 25 éve folyamatosan kígyóméreggel oltó rockzenészt. Az USA-ban használták a kígyóméregben található tulajdonságokat, hogy megpróbálják leküzdeni a ráksejtek növekedését. A francia tudósok potenciális fájdalomcsillapítót találtak a fekete mamba mérgében. A Koppenhágai Egyetem tudóscsoportja kétéves kutatással állított össze egy mesterséges „antitestkönyvtárat” a közel 30 éve hetente kígyóméreggel (zöld fa vipera) beoltó Steve Ludwin …
A kutyák okosabbak a macskáknál?
A Frontiers of Neuroanatomy című folyóiratban megjelent kutatás szerint a kutyák sokkal érzékenyebbek lehetnek, mint a macskák. Vagyis a kutyáknak kétszer annyi idegsejtje van – a gondolatok, a tervezés és a viselkedésért felelős agysejtek – a macskákhoz képest. A vizsgálat során Suzana Herculano-Houzel, a Vanderbilt Egyetem pszichológia és biológiai tudományok egyetemi docensének kutatócsoportja vizsgálta a különböző húsevők neuronális sűrűségét …
A jövő bevásárlóközpontjai közösségi központok lesznek
A jövő bevásárlóközpontjai, a CBRE kutatása szerint, egyszerűen csak „központok” lesznek, ahol egyesülnek az egészségügyi, az oktatási és a szórakoztató egységek. A Kiskereskedelem jövője 2030 című kutatásából az derül ki, hogy a bevásárlóközpontok tulajdonosai és fejlesztői egyre inkább arra koncentrálnak, amit és ahogyan azt a fogyasztók elvárják és olyan integrált közösségeket kezdenek majd létrehozni, ahol élni, dolgozni …
A Down-szindróma szinte teljesen megszűnt Izlandon
Napjainkban akár itthon, akár az Amerikai Egyesült Államokban vagy az Egyesült Királyságban a Down-szindrómás emberek évről évre egyre jobban láthatóvá válnak. Izlandon azonban a statisztikák szerint szinte teljesen eltűntek. Egy közelmúltbeli CBS News kutatás felfedte, hogy átlagosan csak két izlandi gyermek születik Down-szindrómával évente. A Landspítali, Izland legnagyobb Egyetemi Kórháza (ahol az izlandi gyermekek 70 százaléka …
Az őskori nők sokkal erősebbek voltak, mint a mai sportolók
A mai sportoló nők is erősek, de nincsenek olyan erősek, mint az őskori nők, akik napjaikat a gabona betakarításával és őrlésével töltötték. A Science Advances című folyóirat új tanulmánya szerint az az átlag nő, aki a földművelés korszakának első 6000 évében élt, erősebb felső karokkal rendelkezett, mint a mai női evezős bajnok. A korábbi kutatások általában alulbecsülték az …
