Az alkoholfogyasztás mértékkel sem egészséges

Olvasási idő: 4 perc

Az alkoholfogyasztás mértékkel sem egészséges, állítja egy új tanulmány, amely arról számol be, hogy a világon 2016-ban közel 3 millió ember halálát okozta az alkohol.

„Az alkoholhoz köthető egészségügyi kockázat magas.” – mondta Dr. Emmanuela Gakidou, a Washington Egyetem Egyészségügyi Mérőszámok és Értékelések karának professzora.

„Eredményeink megerősítik a már megjelent, korábbi kutatásokat, amelyek arra mutattak rá, hogy egyértelmű a korreláció az alkohol és a korai halálozás, a rák és a kardiovaszkuláris problémák között. Csak a zéro alkohol fogyasztás minimalizálja az egészségkárosodás kockázatát.”

„A tanulmány nem tesz különbséget a sör, a bor és a különböző likőrök között – számszerűsíthető bizonyíték hiányában – arra vonatkozóan, melyik károsabb az egészségre.” – jelentette ki Gakidou. A kutatók az összes alkohollal kapcsolatos olyan adatot általánosságban vették alapul, amelyek egészségügyi megbetegedéshez és vagy halálozáshoz járulhattak hozzá.

Az alkoholfogyasztási szokások nagyban eltérőek országra, nemre vonatkozóan, illetve az általános alkoholfogyasztási szokások, és az annak tulajdonítható egészségkárosító hatásainak mértéke is eltérő. Globálisan több mint kétbillió ember volt alkoholfogyasztó 2016-ban, 63 százalékuk férfi.

A tanulmány az átlagos fogyasztást 10 gramm tiszta alkoholban adta meg, amelyet egy személy naponta fogyaszt el, ami egyenértékű egy kis pohár 100 ml 13%-os vörösborral vagy egy doboz/üveg sörrel, ami 375 ml-s 3,5%-os vagy egy cent whiskey-vel, illetve más töménnyel, ami 30 ml-s és 40% alkoholtartalommal bír.

Az átlagfogyasztás országonként eltérő. Az Egyesült Királyságban például 8 gramm alkohol, míg máshol, Ausztráliában, az USA-ban és Japánban ez 10, 14 valamint 20 grammnyi.

A tanulmány, ami az éves „Global Burden of Disease” (GBD) felmérés része 1990 és 2016 között vizsgált 195 országot különböző korú és nemű emberek bevonásával, az alkohollal kapcsolatos megbetegedésekre vonatkozóan. (A „Global Burden of Disease” évenkénti felmérés arra helyezi a hangsúlyt, hogy alapvetően mindenki megérdemli a hosszú, egészséges életet. Arra keresi a választ, mik azok a tényezők, amiket tehetünk a betegségek megelőzése, egészségünk megőrzése érdekében. – a szerk.)

A tanulmány kitér az általános alkoholfogyasztásra, valamint az alkoholfogyasztás és a halálozások közötti összefüggésekre, továbbá átfogó képet ad az alkohol 23 egészségkárosító hatásáról, beleértve a fertőző és nem fertőző betegségeket, sérüléseket is.

Ezen egészségkárosító hatások csoportokra bontva a következők:

Kardiovaszkuláris megbetegedések: pitvarfibrilláció és hegesedés, hemorrhagiás stroke, ischaemiás stroke, hipertóniás szívbetegség, ischaemiás szívbetegség és alkohol hatására kialakuló szívizombetegség, az az kardiomiopátia.

Rákos megbetegedések: emlő-, vastagbél-, máj-, nyelőcső-, gége-, ajak-, szájüreg-, valamint orrrák.

Egyéb nem fertőző betegségek: májcirrózis az alkoholfogyasztás következményei, cukorbetegség, epilepszia, hasnyálmirigy-gyulladás és az alkoholfogyasztás okozta egyéb rendellenességek.

Fertőző betegségek: alacsony légúti fertőzések és tuberkulózis.

Szándékos sérülések: interperszonális erőszak és önpusztítás.

Nem szándékos sérülések: mechanikai erőknek való kitettség, mérgezés, tűz, hő és forró anyagok, fulladás; és egyéb véletlen sérülések.

Közlekedéssel kapcsolatos sérülések.

„Mostanra megértettük, hogy világviszonylatban az alkohol a fő halálozási ok napjainkban. – mondta a Lancet szerkesztője Richard Horton. Most kell cselekednünk, és sürgősen meg kell és meg is lehet előzni milliók halálát!”

A tanulmány 694 adatot használt fel, amelybe beletartoznak személyekre vonatkozó, valamint populáris szintű alkoholfogyasztási szokások is, továbbá 592 prospektív és retrospektív tanulmányt foglal magában az alkoholfogyasztás kockázatáról. Több mint 500 GBD együttműködő, kutatók, akadémikusok és több mint 40 ország szakembere járult hozzá a tanulmányhoz, beleértve Max Griswoldot, senior kutatót és vezető szerzőt is.

„Tanulmányunk a legtöbb, számszerűsíthető adattal hívja fel a figyelmet az alkohol, és az egészség közti kapcsolatra, mert az italozás számtalan módon okoz az egész világon jelentős egészségkárosodást.” – tette hozzá Griswold.

2016-ban csak tíz kis területű országnál volt a legalacsonyabb a halálozási ráta az alkoholnak köszönhetően a 15-49 éves korosztálynál. Közülük nyolc ország területéhez viszonyítva kiemelkedően alacsony ez az arány. Ezek államok az alábbiak: Közép-Kelet Kuwait, Irán, Palesztina, Líbiába, Szaúd-Arábia, Jemen, Jordánia és Szíria. A maradék kettő a Maldív-szigetek és Szingapúr volt.

Megfordítva a sorrendet, tízből hét ország emelhető ki, ahol a legmagasabb halálozási arányt mérték. Ezen államok és területek a következőek: Baltikum, Kelet-Európa, a Közép-Ázsiai régiók, főleg Oroszország, Ukrajna, Litvánia, Fehéroroszország, Mongólia, Lettország és Kazahsztán. A maradék három állam: Lesotho, Burundi és a Közép-Afrikai Köztársaság volt.

„Az említett nemzetek egészségügyi tisztviselői jó szolgálatot tennének, ha a tanulmány eredményeit megvizsgálván kialakítanának egy saját prevenciós politikát és programot az egészségmegőrzés és a jóllét érdekében. Sürgető és azonnali szükség van az olyan politikai programokra is, amelyek ösztönzik az emberek alkoholfogyasztásának csökkentését vagy a teljes elhagyását. Az pusztán egy legenda, hogy naponta egy vagy akár két pohár ital csak jót tesz, és ezt ez a tanulmány meg is cáfolja.” – mondta Gakidou.