A himalájai templomok földrengésekről mesélnek
Az indiai templomok megdőlt oszlopai, repedezett lépcsői és megcsúszott kőboltozatai a földrengések rekonstruálására használhatók. Egy új kutatás szerint a Himalája ősi romjai a régió legnagyobb földrengéseiről fednek fel történelmi részleteket. Mayank Joshi és V. C. Thakur az indiai Wadia Himalája Földrajzi Intézet földrengéskutató archeológusai a Himalája északnyugati területén lévő Kasmír „szeizmikus hegyszoros”, Himachal Pradesh körzetének két városában …
Kik a legmagasabbak a világon?
A férfiak mezőnyében a hollandok, a nőknél a lettek a legmagasabbak a világon – derült ki egy 187 országra kiterjedő új tanulmányból, amely 1914-től 2014-ig vizsgálta az országok lakosainak magasságváltozását. Az eLife című folyóiratban közölt eredmények szerint egy átlagos holland férfi 183 centiméter, egy átlagos lett nő 170 centiméter magas volt 2014-ben. A mutatók szerint az iráni …
Virágzó élet volt a Góbi sivatagban
Lengyelek régészek szerint évezredekkel ezelőtt virágzott az élet a mongóliai Góbi sivatagban, ahol gazdag kőkori település nyomaira bukkantak. A Góbi sivatag jelenleg a világ második legnagyobb sivatagja, ahol néhány nomád család kivételével senki sem él, illetve rajta keresztül nem fut semmiféle úthálózat. Lengyel régészek 2016 májusában végeztek ásatásokat a Góbi-Altaj hegység déli térségében, ahol Józef …
Megmentett műkincsek
A Magyar Nemzeti Múzeum Restaurátorképző Főosztálya és a Magyar Képzőművészeti Egyetem restaurátorhallgatóinak diplomamunka-kiállítása 2016. június 24. – szeptember 25. között látható a Magyar Nemzeti Múzeumban. A Magyar Nemzeti Múzeum, mint az iparművészeti restaurátorok képzésében résztvevő intézmény, Megmentett műkincsek címmel 2001 óta mutatja be a végzős restaurátor szakos hallgatók diplomamunkáit. A Megmentett műkincsek című kiállítás-sorozaton frissen restaurált műtárgyakat …
A magyar katonák hősiessége
Az első világháborúban a fronton harcoló magyar katonák tevékenységét és hősiességét, valamint a hátország áldozatvállalását helyezi a középpontba a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HIM) új, a világháborús centenárium ez évi kiemelt rendezvényeként május 20-án nyílt kiállítása. Az első világháború éveit mintegy ezer négyzetméteren bemutató állandó tárlatot nemcsak látogatóként, hanem egy korabeli életsorsot választva …
Római kori kereskedőhajó rakományát hozták a felszínre
Izraeli búvárrégészek felszínre hozták egy 1600 éve elsüllyedt római kori kereskedőhajó rakományát az egykori kikötőváros, Cezárea partjainál. Az utóbbi 30 év legértékesebb kincseit találták meg – közölte az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA). A műtárgyakat két búvár véletlenül fedezte fel a tenger fenekén áprilisban, majd a Ynet, a Jediót Ahronót című újság honlapjának beszámolója szerint azonnal …
Szkíta ékszer és avar kovácsműhely
Egy különleges szkíta ékszer és egy avar kovácsműhely maradványai is előkerültek Kecskemét-Hetényegyházán, az északi elkerülő út befejező szakaszát megelőző próbaásatások során. Két helyszínen összesen négy korszak emlékei kerültek felszínre a kecskeméti Katona József Múzeum munkatársainak feltárása során. Az egyik legkülönlegesebb lelet egy, a Krisztus előtti VI. századból származó szkíta ékszer: az eredetileg bronzból öntött spirálcsüngőt …
Megvan a világ legrégebbi rizsföldje
Régészek több mint 8 ezer éves rizsföldet találtak Kelet-Kínában, így minden valószínűség szerint ez az eddig ismert legrégebbi rizstermesztő terület a Földön. Az eddigi legkorábbi konkrét rizstermesztésre utaló bizonyíték 7000 évvel ezelőttről származott a zheijiangt tartomány alsó Jangce mellett fekvő Hemudu falujából Kínából. A most talált 100 négyzetméteresnél némileg kisebb rizstáblát az úgynevezett hancsingi újkőkori …
Korábbi a Biblia, mint gondolták?
Izraeli matematikusok és régészek azt állítják, bizonyítékot találtak arra, hogy egyes bibliai szövegek idősebbek, mint ahogyan azt a tudósok korábban gondolták. A kutatók kézíráselemzést végeztek, ahhoz hasonlót, amellyel a bankok és titkosszolgálatok ellenőrzik az aláírásokat. A tel-avivi egyetem tudóscsoportja megállapította, hogy az ősi héber írások, amelyekről korábban úgy gondolták, hogy Kr. e. 600 táján születettek, …
Idősebbek a Chauvet-barlang rajzai
Akár 10 ezer évvel korábbiak is lehetnek a franciaországi Chauvet-barlang állatokat ábrázoló rajzai egy nemzetközi kutatócsoport szerint. A csoport nagyjából 250 tárgy szénizotópos kormeghatározását végezte el 15 év alatt és a most közzé tett tanulmányukban azt állítják, hogy a dél-franciaországi Chauvet-Pont d’Arc már korábban is híres barlangi faldekorációi a világ legrégebbinél is régebbi ilyen alkotásai lehetnek. (Önmagát …
