Augusztus 1-je az Anyatejes táplálás világnapja.

Az anyatejjel történő táplálás népszerűsítése azért fontos, mert az elmúlt években a négy hónapos csecsemőknek már csak a felét szoptatták. Pedig már az előtej is kiemelten fontos, mert védőréteget képez a csecsemők bélrendszerében, ezzel is védve őket a vírusos és bakteriális fertőzésektől.  Dr. Sassi Lilla, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika neonatológus szakorvosa szerint az újszülöttek és csecsemők számára az anyatejes táplálás a legtermészetesebb és a legideálisabb. Ha ugyanis elég anyatej áll rendelkezésre, életük első hat hónapjában más táplálékra nincs is szükségük.

Az első néhány csepp anyatej, az úgynevezett előtej olyan szerepet tölt be, mint az első védőoltás. Ennek segítségével immunanyagokkal, fehérvérsejtekkel és enzimekkel teli anyag jut a kicsik szervezetébe. Ha ezt kapják meg először, az olyan bevonatot képez a bélrendszerünkben, ami komoly védelmi vonalat alakít ki a vírusokkal és a bakteriális fertőzésekkel szemben is. A kicsik növekedésével párhuzamosan a további védekezésben is nagyon fontos szerepet játszanak ezek az anyagok. Az édesanyában a különböző betegségek hatására képződő ellenanyagok is így jutnak át a csecsemőbe, akit ezáltal védenek a betegségektől. Emellett fizikailag, pszichológiailag, a finommotorikus és szomatikus fejlődés szempontjából is a szoptatás a legjobb megoldás a szakemberek szerint.

Azok, akik csecsemőkorukban anyatejes táplálást kaptak, felnőtt korukban is védettebbek a betegségekkel szemben.

Tehát hosszú távon is jótékony hatása van a szoptatásnak. Az érintetteknél az elhízás és a magas koleszterinszint is ritkábban alakul ki idősebb korban, illetve a vérnyomásuk is alacsonyabb. A szülést követően minden édesanyánál elindul a tejelválasztás. Ha ez valamiért nem elegendő az újszülöttnek, akkor is van megoldás. Átmeneti nehézségként gyakori probléma, hogy nem jól helyezik mellre a kicsiket. Az emlő kisebesedhet és fájdalmat okozhat, aminek hatására egy lélektani gát alakulhat ki az édesanyában a szoptatással szemben. Ilyenkor a megfelelő információk átadásával tudnak a legtöbbet segíteni.

Korábban a három óránkénti szoptatást tartották helyesnek, de az utóbbi időben előtérbe került a korszerűbb, igény szerinti szoptatás. Ilyenkor annyiszor és annyi ideig kerülhet mellre a baba, ahogy ő szeretné. Nyilvánvaló hogy az édesanyának a megfelelő egyensúly kialakítására kell törekednie, hiszen ha például több gyermek van a családban, akkor nem lehet mindig az újszülöttre koncentrálni.

Nem kell kétségbeesni akkor sem, ha egy édesanya nem tudja a baba minden igényét kielégíteni, hiszen a csecsemőnek is van kompenzáló képessége, tud alkalmazkodni a körülményekhez. Akinek nincs elegendő teje, annál megfelelő segítséggel ez az időszak is áthidalható, a szoptatási problémák megoldhatóak, növelhető az anyatej mennyisége is. Amennyiben mindezek ellenére sem elegendő az anyatej, a tápszeres pótlással is megfelelő és elegendő tápanyaghoz juthatnak a kicsik.

Az elmúlt években 57 százalékról 51 százalékra csökkent azoknak a csecsemőknek az aránya, akiket kizárólag szoptattak.

Hat hónapos korra már csak a csecsemők 34 százaléka kap kizárólag anyatejet, ezzel párhuzamosan pedig 51 százalékról 55 százalékra nőtt a tápszert is kapó csecsemők aránya. Az elmúlt időszakban egyre több közösségi térben biztosítanak lehetőséget a szoptatásra. Ez szinte minden élethelyzetben megoldható diszkréten és bensőségesen anélkül, hogy ezzel az édesanya feltűnést keltene. Sokszor a kismama hozzáállásán is múlik ennek megoldása.

A jelenlegi ajánlás szerint a koronavírus-megbetegedésben szenvedő édesanyáknak is ajánlott, hogy fokozott védelem mellett anyatejjel táplálják az újszülötteket. A vírus anyatejjel nem terjed, ha az édesanya fizikailag olyan állapotban van, akkor megfelelő körülmények mellett, szájmaszk használatával a szoptatásnak sokkal több előnye van, mint hátránya.