A tudomány lenyűgöző felfedezésekkel lephet meg, de morbid irányt is vehet, például, ha biztosítótársaságok egy algoritmussal igyekeznek kiszámolni, mikor halnak meg az ügyfeleik.

A Kelet-Angliai Egyetem egy négyéves projekt megkezdését jelentette be nemrég, amelynek célja, hogy kiterjedt adatbázisok segítségével egy algoritmust dolgozzanak ki a különböző körülmények között várható élettartam kiszámítására. Az egyetem statisztikai intézete 800 ezer fonttal járul hozzá a tanulmány megszületéséhez, amiben az AVIVA biztosítótársaság szakértői is tevékeny részt vállalnak. „A várható élettartam világszerte növekszik” – fejti ki Jelena Kulinszkaja professzor. – „Egy olyan szoftvert akarunk létrehozni, ami rutinszerűen használja a Big Data elemzést, hogy az egészségügyi szolgáltatók által gyűjtött adatokból megállapíthassa a várható élettartamot.” A matematikaprofesszor az egyetem statisztikai tanszékét irányítja, és már korábban is részt vett hasonló projektekben. A Statisztikai Tanácsadó Szolgálat alapítója, illetve a Kelet-Angliai Egyetemen 2010-től létező cím (Avivia Chair in Statistics) első birtokosa – ezt a pozíciót a biztosítóóriás azért hozta létre, hogy a lehető legtudományosabb alapokra helyezze a kockázatfelmérést.

A fokozatosan elöregedő nyugati társadalmakban a biztosítótársaságok számára egyre lényegesebb, hogy az „egy méret megfelel mindenkinek” megközelítés helyett minél pontosabban kalkuláljanak egy-egy ügyfél esetében. Ehhez az olyan, halálozásra erőteljesen ható kulcstényezők azonosítása és bevonása szükséges, mint az életmód, egészségi állapot és az egészségügyi ellátottság. A szakértők ezen kívül külön figyelmet fordítanak a különböző betegségek hatásaira is. Úgy gondolják, hogy a projekt csak egy része egy nagyobb volumenű trendnek, amelynek hatására a biztosítók egyre részletesebb információkat – egy elemző szerint hamarosan akár vérmintákat és DNS-teszteket – gyűjtenek a klienseikről. A társaságok maguk is elismerik, hogy az algoritmus kidolgozása negatívan is kihathat az ügyfeleknek nyújtott ajánlatokra, de azt is hangsúlyozzák, hogy azok is biztosításhoz juthatnak majd, akik eddig súlyos betegségük miatt képtelenek voltak erre.

Annak ellenére, hogy sokan még nagy vonalakban sem szeretnék előre tudni, hogy mennyi idejük van hátra, a kutatás vezetői szerint egy megbízható szoftver segíthet abban, hogy előre felkészülhessünk a nyugdíjas évekre. „Ma már mindenki szabadon válogathat az állami és magánnyugdíjpénztárak, különböző biztosítótársaságok között” – mondja Kulinszkaja professzor. – „Ha nagyobb rálátást akarunk arra, hogy mennyit költhetünk, vagy mi lehet a számunkra legelőnyösebb szerződés, jó, ha tudjuk, meddig élünk. Az általunk kiszámolt becslések természetesen nem lehetnek majd minden egyéni esetre érvényesek, csupán az átlagok szintjén.” A kutatás másik célja feltárni, hogyan hatnak bizonyos kémiai anyagok, például a béta-blokkolók a várható élettartamra. Ezzel az orvosok munkájához szeretnének hozzájárulni, hiszen így könnyebb lehet eldönteni, hogy mikor és milyen gyógyszereket írjanak fel betegeiknek. A helyi egészségügyi szolgáltatók jobban igazíthatják a készletet a valódi igényekhez, és a biztosítók is egyéni igényekre szabott csomagokat állíthatnak össze.