Olvasási idő: < 1 perc

Karácsonyi kvíz – Hagyományok és népszokások

A karácsony, és az azt megelőző advent talán az év legvarázslatosabb időszaka, melyhez gazdag és sokszínű hiedelemvilág kapcsolódik. Ebbe egyaránt beletartoznak a keresztény hagyományok és a népszokások is, melyek szerepe egyrészt az idei év lezárása, másrészt pedig biztosítani a szerencsét és a bőséget a következő esztendőre. Sokan a mai napig tartják ezeket a tradíciókat az ünnepek alatt, de azt már kevesebben tudják, honnan erednek vagy pontosan mit jelentenek.

Te tisztában vagy az ünnepi hagyományokkal? Derítsd ki ezzel a karácsonyi kvízzel!

1. Honnan ered az adventi kalendárium hagyománya?

1. Németországból

2. Franciaországból

3. Svédországból

A helyes válasz Németországból

A mindenki által jól ismert adventi naptár kitalálója egy Németországban élő édesanya volt az 1900-as években. Az ötletet kisfia, Gerhard adta, aki minden nap azt kérdezte tőle még hány nap van karácsonyig?

2. Kinek a nevéhez fűződik a betlehemállítás és a betlehemi játékok hagyománya?

1. Luther Márton

2. Assisi Szent Ferenc

3. Keresztelő Szent János

A helyes válasz Assisi Szent Ferenc

Az első betlehemet Szent Ferenc állította fel 1223-ban az olaszországi Umbria tartományában lévő Greccióban. Az első betlehemállításról részletes leírás is létezik a ferences krónikákban.

3. A magyar néphagyomány részeként a karácsonyi asztalra eggyel több teríték került. Mit jelképez ez a gesztus?

1. Az adakozást. A plusz teríték a váratlanul betérő vendégeknek volt fenntartva.

2. Az elhunytak tiszteletét. Az üres teríték elhunyt szeretteik helyét jelképezte az asztalnál.

3. Az ünnephez kötődő hitet. A plusz teríték azt jelképezte, hogy a család vendégül látja Jézust az ünnepi asztalnál.

A helyes válasz Az ünnephez kötődő hitet jelképezi.

Szép népszokás, hogy az asztalra egy terítékkel többet tettek fel, ami annak a jelképe, hogy a család vendégül látja Jézust, aki akár egy betérő vándor vagy koldus képében is csatlakozhat a meghitt vacsorához.

4. Miért ettek a magyar néphagyomány szerint az emberek mákos gubát karácsonykor?

1. Mert szerény körülményeik miatt nem telt más édességre.

2. Mert hitük szerint, a sok pici mákszem a bőséget szimbolizálta és szerencsés, gazdag újesztendőt hozott a családnak.

3. Mert ezt lehetett a legegyszerűbben és a leggyorsabban elkészíteni.

A helyes válasz: A sok pici mákszem a bőség szimbóluma, gazdag újévet hoz a családnak

A karácsonyi asztalról nem hiányzott a mákos guba sem, amit meleg, édes tejjel öntöttek le, és a sok pici mákszem a bőséget jelképezve gazdag új esztendőt biztosított a családnak.

5. A keresztény hagyományok szerint milyen színű gyertyák vannak az adventi koszorún?

1. Három piros és egy arany.

2. Három kék és egy fehér.

3. Három lila és egy rózsaszín.

A helyes válasz: Három lila és egy rózsaszín.

Adventkor a 19-20. század óta készítenek koszorút. A gyertyák színe a katolikus vallásban lila, kivéve a harmadik vasárnapon, amikor rózsaszín gyertyát gyújtunk. A katolikus egyházban advent liturgikus színe a lila, amely a bűnbánatot, megbocsájtást, a szent fegyelmet és összeszedettséget jelképezi. Egyedüli kivétel a harmadik, gyertya, ami rózsaszín. Ugyanis a harmadik hét az öröm vasárnapja. Mind a négy gyertya mást-mást jelent. Az első a hitet, második a reményt, harmadik az örömöt, negyedik a szeretetet. https://tudomanyplaza.hu/advent/

6. Mikor vezették be az éjféli szent mise katolikus hagyományát Európában?

1. Kr.u. 5. században

2. Kr.u. 11. században

3. Kr.u. 3. században

A helyes válasz: Kr.u. 5. században

A katolikusok számára a karácsonyi ünnep fénypontja az éjféli mise, melyet december 24-éről 25-ére virradó éjszaka tartanak a templomokban. Ezen rengeteg hívő és nem hívő ember vesz részt szerte a világon. Rómában az 5. században vezették be, a pápa, azóta is minden alkalommal a római Santa Maria Maggiore templomban celebrálja.

7. A karácsonyi magyar néphagyományban mit jelent a „mendikálás”?

1. Adománygyűjtés.

2. Felkészülés az éjféli misére.

3. A mendikálás során az emberek ünnepi jókívánságokat mondtak egymásnak.

A helyes válasz Adománygyűjtés

Az elnevezés (mendicare-koldulni) a szokás adománygyűjtő jellegére utal. Elsősorban a gyerekek jártak adományt kérni ez idő tájt. Kisebb-nagyobb csoportokba verődve bekéredzkedtek a házakhoz és némi ajándék fejében karácsonyi énekeket énekeltek.

8. A magyar néphagyomány szerint miért osztanak el egy almát a karácsonyi vacsora után a jelenlévő családtagok között?

1. Azért, hogy bőséges legyen a termés a következő évben is.

2. Azért, hogy a család a következő évben is összetartson és egészséges legyen.

3. Azért, hogy emlékezzenek Ádám és Éva történetére.

A helyes válasz: Azért, hogy a következő évben összetartson a család és jó egészségnek örvendjen

Az alma az egységet, a szépséget, az egészséget és a szerelmet szimbolizálja. A családfő annyi gerezdre vágta az almát, ahányan az asztalnál ültek, mindenki kapott egy szeletet belőle, hogy következő évben összetartó és egészséges legyen a család, akár az alma.

9. Az angolszász hagyományok szerint ki hozza az ajándékokat?

1. Az Angyalka

2. A Jézuska

3. A Mikulás

A helyes válasz A Mikulás

Az angolszász kultúrkörben a Mikulás egybefolyik a karácsonnyal, hiszen nálunk szenteste nem az Angyalka/Jézuska hozza az ajándékokat, hanem a Mikulás.