Az Európai Unióban (EU) az állati és emberi egészség védelme érdekében valamennyi emberi vagy állati fogyasztásra szánt élelmiszerre vonatkozóan be kell tartani összetételük tekintetében a növényvédőszer-maradékok maximális határértékét.
De olyan ez, mint a klímaszorongás, honnan tudjuk, hogy amit jóhiszeműen veszünk az megfelelő, hogy a konyhakertünk földje nem szennyezett! Mivel a növényvédő szerek használata három év alatt jelentős változásokat mutat, a fogyasztók kitettségének és az uniós jog alkalmazásának értékelése céljából előfordulásukat ezekben az élelmiszerekben hároméves ciklusokban ellenőrizni kell.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (European Food Safety Authority, EFSA) tudományos jelentést nyújtott be a peszticid-ellenőrzési program tervezésének értékeléséről. Következtetésük szerint legalább 32 különböző élelmiszerből álló 683 mintavételi egység figyelembevételével, 0,75 százalékos hibahatár mellett a megengedett növényvédőszer-maradék határértékek (Maximum Residue Level, MRL) túllépésének aránya 1 százalék felettire tehető. Az Európai Unióban a növényvédő szer hatóanyagoknak a világ talán legszigorúbb engedélyezési folyamatán kell keresztül mennie.
E minták begyűjtését a tagállamok között a lakosság létszámával arányosan kell elosztani, termékenként és évente legalább 12 mintával számolva. A Bizottság honlapján megtalálható az „Élelmiszerekben és takarmányokban jelen lévő növényvédőszer-maradékok elemzésére vonatkozó minőség-ellenőrzési és hitelesítési eljárásokkal kapcsolatos iránymutatás”. A jogszabály 2020. január 1-jén lép hatályba.
A 2017-es vizsgálatának eredményei 30 országra kiterjedően.
2017-ben több mint 11 000 minta vizsgálata történt meg. Ezekben összesen 171 növényvédőszer jelenlétét vizsgálták. A program 12 termékcsoportot érintett. A növényi eredetű élelmiszerek közül gyümölcsféléket (körte, narancs, kivi), zöldségféléket (karfiol, hagyma, répa, burgonya, bab) és gabonaféléket (rozs, rizs), míg az állati eredetű termékek közül a baromfi és a birka zsírszövetet vizsgálták. Az ellenőrzött növényi eredetű élelmiszereknél a legtöbb növényvédő szert a rizs és körte mintákban mérték. Rizs esetében leggyakrabban az isoprothiolane és bromidion-tartalmú peszticideket tudták kimutatni.
Az állati eredetű termékek esetében a környezetben tartósan megmaradó szerves, zsíroldható szennyezők jelenléte még mindig kimutatható, annak ellenére, hogy e szerek használata régóta tilos az Unióban. A jelentés következtetései között szerepel, hogy a környezetben még mindig megtalálhatók a DDT (diklór-difenil-triklóretán) és hexaklórbenzol maradékai, annak ellenére, hogy ezen anyagokat hozzávetőlegesen 4 évtizede kivonták a forgalomból.
A jelentés emellett összevontan értékeli az EU-koordinált éves peszticid-maradék vizsgálati eredményeket és az egyes országok (az Unió 28 tagállama, illetve Norvégia és Izland) saját, kockázatbecslésen alapuló mintavételi terve alapján mért értékeket. E két felmérési típus együttesen több mint 88 000 minta vizsgálatának tapasztalatait összegzi. Az EFSA honlapján elérhető adatbázis országonkénti lekérdezést is lehetővé tesz.
Magyarországon 2607 minta növényvédőszer-maradék tartalmát vizsgálták, amelynek 58,1%-a belföldről, 33%-a az Európai Gazdasági Térségből származott, míg 8,9%-a harmadik országból importált termék volt. A vizsgált minták 54,5%-ánál nem volt kimutatható mennyiségű növényvédőszer-maradék, az esetek további 43,2%-ánál pedig a 396/2005/EK rendeletben meghatározott maximális maradékanyag-határérték alatti értéket mértek. A vizsgált minták 2,3%-ánál fordult elő a határértéknél magasabb növényvédő szer mennyiség jelenléte. (Romániában ugyanez az érték csak 0,9%, Csehországban 2%, Szlovákiában 2,9%, Horvátországban, Olaszországban 2,5%, Ausztriában, Lengyelországban 3,3%, Bulgáriában 9,2%, Szlovéniában 1%, Spanyolországban 3%, Litvániában 0%, Németországban 4,2%, Hollandiában 9,5%) A vizsgálatok eredménye alapján elmondható, hogy hazánkban a határértéknél magasabb peszticid-tartalmú termékek aránya átlagosan 1,8%-kal kisebb, mint a vizsgálatba bevont összes ország átlagában.
Mi van akkor pontosan a glifozáttal?
A glifozát gyenge szerves sav, színtelen kristályos, szilárd vegyület, vízben jól oldódik. Magyarországon 2017-ben a több mint 28 484 tonna felhasznált növényvédő szerből 8679 tonna volt az I. kategóriás, azaz a kizárólag felsőfokú növényvédelmi szakirányú képesítéssel rendelkezők által megvásárolható készítmény. Ezt a gyomirtót használják a mezőgazdaságon kívül vasúti pályatestek mellett, erdő- és cserjeirtásra, valamint a kiskertekben is népszerű. Csak kevéssel maradt el ettől a kén felhasználása, ami 1262 tonna volt. Harmadik helyen az s-metolaklór áll 646 tonnával, ami ugyancsak gyomirtó, szelektív egyszikűirtó hatóanyag a magról kelő gyomok ellen.
Mi a helyzet Amerikában?
Az Environmental Working Group szerint a fodros kel nem igazán jó étel, mert több mint 92%-ukban 2-nél több peszticid maradékot észleltek, és egyetlen minta akár 18 különböző maradékot is tartalmazhat. Amerikában olyan növényvédőszereket is használnak még, amiket Európában már régen betiltottak. Az EWG összeállította a 12 peszticidekkel legjobban és legkevésbé szennyezett élelmiszer listáját. FIGYELEM AMERIKÁRÓL VAN SZÓ!
- eper
- spenót
- fodros kel
- nektarin
- almák
- szőlő
- őszibarack
- cseresznye
- körte
- zeller
- burgonya
Akit megnyugtat, rengeteg tanulmány kimutatta már, hogy a glifozátnál vannak sokkal többet használt, ám sokkal inkább rákkeltő anyagok, ilyen a nikotin, az alkohol és a koffein is. Akit nem az, mint mi is, kicsit utána jár annak, honnan szerzi be az ételt és mit eszik.
No Comment