Természetes mosás-a mosás természete-TUDOMÁNYPLÁZA

Olvasási idő: 5 perc

Az interneten rengeteg hír található a mosás és a kemikáliák veszélyeiről, illetve a mosószerek kártékonyságáról.

Régebben csak a mosódiót emlegették, mint csodaszer, most viszont itt az új divat a vadgesztenye. Bevallhatjuk, egy kicsit szerkesztőségünk is fellelkesedett a dolog hallatán, ezért úgy döntöttünk, hogy az interneten terjedő cikkek hatására kipróbáljuk az egyik verziót, majd a dolgot tudományosan is szemügyre vesszük.

Kiválasztottuk a kísérleti alanyokat, többféle foltra koncentrálva. Felforraltunk fél liter vizet, beledobtunk egy lábasba öt szem vadgesztenyét (természetesen a zöld héj nélkül), majd hagytuk állni 20 percig. A megpuhult gesztenyéket megtisztítottuk a barna héjtól is, majd feldaraboltuk. Biztos, ami biztos mosózsákba tettük a megmaradt és az utasítások szerint hasznosnak ítélt darabokat és zsákkal együtt a ruhákhoz tettük az automata mosógép dobjába. Empirikus megfigyelésre támaszkodva elindítottuk a mosógépet és vártunk. Az elvárásaink nem voltak nagyok, hiszen az internetes oldalak többsége leírta, hogy az eljárás folttisztításra nem alkalmas és, ha már mindenáron száműzni akarunk egy foltot, akkor a folttisztításhoz rakjunk a mosógépbe mosószódát. De mi a vadgesztenye hatását akartuk megfigyelni, ezért vártunk egy órát a program végéig. (A tisztesség kedvéért meg kell említeni, hogy 40 fokos pamutmosást választottunk, hiszen sokan mondták, hogy az eredmény csak ekkor várható.)

A ruhák, amiket kiválasztottunk a kísérlethez:

egy farmernadrág, amit macskapiszok tarkított,
egy világoskék pulóver ismeretlen eredetű fehér csíkkal volt a zsebén,
egy pulóver, amit a kapucnija madzagján csokiztak le (az egyik oldalon) a másik oldalán pedig paradicsomszósz folt volt.

Mosás előtt		Mosás után

Az eredménnyel nem voltunk elégedettek. A macskaürülékből alakult folt nem tűnt el, a csokoládéfolt ugyan halványabb lett, de a paradicsomszósz foltja és a fehér eredetű csík inkább halványbarna lett. De hát megmondták, a makacsabb foltokhoz kell a mosószóda. De akkor minek a vadgesztenye?

Összesített véleményünk a csodaszerről:

elég időigényes a mosás,
ráadásul pamut és selyemruhákhoz nem ajánlott az eljárás,
természetes és pénztárca barát (már, ha van gesztenye lelőhelyünk vagy ismerősünk, aki gesztenyével lát el minket).

Tehát, babráljon ezzel az ezoterikus világ! Mi nézzük a lényeget!

A mosás kémiája

Zsírfoltos ruha mosásakor a vízben oldott szappan anionjai úgy rendeződnek el a víz és a zsírfolt határfelületén, hogy poláris részük a vízbe, apoláris részük a zsírfoltba „kerül”. A szappanok a micellaképződés miatt alkalmasak a mosásra. A víz belsejébe kényszerülő molekulák egy gömbbé rendeződnek úgy, hogy apoláris részük a gömb belseje felé, poláris részük kifelé helyezkedik el, és ezeket a vízmolekulák körül veszik, hidrátburkot képezve. Ezeket a folyadék belsejében létrejött halmazokat micellának nevezzük. Dörzsölés, illetve mozgatás hatására a zsírréteg fellazul, megrepedezik, és apró részekre töredezik. Ezeket a szappan anionjai beburkolják és micella alakban az oldatba viszik. Ha sok a szennyeződés nem habzik a mosóvíz, mert a felületaktív anyag elhasználódik a szennyeződést okozó részecskék beburkolására. Ha kevesebb a szennyeződés, akkor indul meg a habképződés pont úgy, mint a hajmosásnál.

Ebből az is mindenkinek világossá válik, hogy mozgatás nélkül a legjobb mosószer sem tud mosni. A szappanok vizes oldata kissé lúgos kémhatást mutat. Anionjaik gyenge bázisok és a vízmolekuláktól kismértékben protont vesznek fel, így a vízben megnő a hidroxidionok száma. A lúgra érzékeny textíliákat (gyapjú, poliészter típusú műszálak) nem célszerű szappanos vízben mosni, mert a lúgos hidrolízis során elbomlanának.

Szennyezett felület tisztulási folyamata

Micellák kialakulása

A mosás fizikája

A víz és a ruha egymáshoz viszonyítva kell, hogy mozogjon, így a tehetetlenség kirázza a textilszálak közül a szennyeződést. (Newton I. {Tehetetlenség} Törvénye)

A „Magyar szappanfa”, azaz a vadgesztenye a szappanfafélék családjába tartozik. A növény kétszikű, ezért triterpén-szaponint tartalmaz (a hivatalos adatok szerint általában 3-25 százalékot). A szaponin egy glikozidos kémiai vegyület. Nitrogénmentes anyag, melynek három fajtája van. Szteroidok (egyszikűek), szteroid-alkaloidok (burgonyafélék, meténgfélék), triterpének (kankalinfélék, borostyánfélék, szegfűfélék), ezek habossá teszik a vizet, azaz szappanképző hatásúak. A szaponinnak igen erős felületfeszültség-csökkentő hatása van, ezért alkalmas arra, hogy mossunk vele. Mivel forró vízben gyorsabban oldódik, mint hideg vízben, ezért ajánlatos 40 °C és 90 °C között mosni.

Mire figyeljünk, ha a természetes mosószereket alkalmazunk?

Fertőtlenítő és fehérítő hatásuk nincs.
A mosógép lejárta után rögtön teregessük ki a ruhákat, mert dohos szagúvá válhatnak.
Mosás után a gesztenyét, mosódió-héjat ki kell venni a gépből, mert belerohadhat.
Mindig mosózsákba kell tenni a növényeket, hogy a mosógép ne károsodjon.
40 °C felett érdemes mosni.
Illatosítani illóolajjal lehet a ruhákat.
Folttisztításhoz mosószóda szükséges.
Kemény vízben nem fejtik ki a hatásukat.

Mire jó még a szaponin?

Az ipar területén leginkább habzó anyagként ismert és mosószerek, szappanok előállításánál használják. A gyógyászatban azonban gyulladáscsökkentő hatásukról is beszélnek, mert gátolják a mellékvesekéregben termelődő glükokortikoid hormon lebomlását (például, a vadgesztenye kivonatos kenőcsök ilyen hatásúak). Roboráló anyag. Segíti a fehérjék, zsírok, szénhidrátok anyagcsere- és beépülési folyamatait, de a vér koleszterinszintjét is csökkenti. Emellett véroldó tulajdonságuk miatt is emlegetik őket, mert a vörösvérsejt sejtfalát tudják károsítani úgy, hogy a vörösvérsejt szétesését okozzák. A következő növényekben, gyógynövényekben található meg a vegyület: iglicgyökér, aranyvessző fű, porcikafű, szappangyökér, mezei zsúrló, vadgesztenye, tyúkhúr, ginzeng gyökér, kankalin-gyökér, édesgyökér, lóbab.

Mosószóda

A nátrium-karbonát a szénsav nátriumsója. Szódának és sziksónak is hívja a köznyelv. Ez egy fehér színű por, ami nagyon könnyen oldódik a vízben. Mivel hidrolizál, vizes oldata lúgos kémhatású, éppen ezért alkalmas a különböző szennyeződések eltávolítására. Vizes oldatából 32 °C alatt 10 molekula kikristályosodik a kristályvízzel. A savak hatására felbomlik és nátrium-sókká alakul. A nátrium-karbonáttal történő mosás azért lehet környezetbarát, mert ez az anyag a természetben is előfordul a szikes talajokban és egyes tavak vizében is. De a növények hamujában is megtalálható. Ernest Solvay, híres kémikus eljárásának köszönhetően iparilag is előállítható. Alapanyagként nátrium-koridot, ammóniagázt és szén-dioxidot használnak fel. Telített nátrium-klorid oldatba nyomás alatt ammóniagázt és szén-dioxidot juttatnak, melyből ammónium-klorid és nátrium-hidrogénkarbonát képződik. A nátrium-hidrogénkarbonát vízben kevésbé oldódik, mint az ammónium-klorid, így por alakban kiválik az oldatból, melyet összegyűjtenek, megszárítanak, és végül kiizzítanak. A végeredmény vízmentes nátrium-karbonát, ammónium-klorid és szén-dioxid, melyet a folyamat elejéhez visszavezetnek. Kémia jelekkel leírva:

1. Nátrium-klorid, ammónia, szén-dioxid és víz reakciója nátrium-hidrogénkarbonát és ammónium-klorid keletkezése közben. NaCl+NH3+CO2+H2O->NaHCO3+NH4Cl

2. 100 Celsius-fok felett a nátrium-hidrogénkarbonát nátrium-karbonáttá, szén-dioxiddá és vízzé bomlik le. 2NaHCO3 ->Na2CO3+CO2+H2O

A nátrium-karbonátot felhasználják az üveggyártásban, vizek lágyításánál, mosószerként a textiliparban és lúgosítóként az előhívókban, valamint adalékanyagként az egyes élelmiszerekben. Az élelmiszerekben mennyiségi korlátozás nélkül, általánosan engedélyezettek. E 500-zal jelölik őket. Többek között a sütőporokban, a csokoládé- és kakaókészítményekben, a vajkészítményekben és az ivóvízben találkozunk vele. Az anyag teljesen veszélytelen, de közvetlen kapcsolat során bőr- és szemirritációt okozhat.

A tiszta vízben egy borotvapenge és egy apró élőlény is fenn tud maradni a víz tetején, a szappanos vízben, a felületi feszültség hiánya miatt, nem. Környezetvédelmi szempontból elvárás lenne, hogy a szintetikus mosószerek szénhidrogéncsoportjai ne tartalmazzanak olyan láncelágazásokat, amelyek akadályozzák a mosószerek biológiai úton történő lebontását. Sajnos az 1950-es években többszörösen elágazó szénláncú szénhidrogéncsoportokat tartalmazó szintetikus mosószereket gyártottak. Ezek felhasználásuk után szinte változatlan formában jutottak a folyókba és ott jelentős károkat okoztak, illetve az élővilág pusztulásához vezettek. Ma a legtöbb országban törvény írja elő, hogy a mosószerek biológiai úton lebonthatók legyenek. Fontos a gyorsan lebomló, alacsony foszfáttartalmú, fékezett habzású, azaz környezetbarát mosószerek használata is, mert a természetes vizekbe kerülő foszfortartalmú adalékanyagok a vízinövények burjánzását okozhatják. A szaponin érdekessége a fizikai és kémiai sajátságok mellett még, hogy keserű. Vízben már 1 ezreléknyi mennyiségben is erős habzást okoz. Savas vagy enzimes hidrolízissel szapogenin aglikonra és cukorra bomlanak. A nem ionos természetű hidrofil (cukor) és hidrofób (triterpén vagy szteroid) molekularészek miatt a heterogén rendszerek fázishatárán csökkentik a felületi feszültséget.

A fentiek miatt háromféle alkalmazásuk lehetséges