1924-ben alapították a Földrajzi Intézetet, a mai Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék és Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék elődjét a Szegedi Tudományegyetemen.

Szegedre, a régióra és az országra is komoly hatása volt az elmúlt bő 100 évben azoknak a kutatásoknak, amelyeket a Szegedi Tudományegyetem földrajz és földtudományi oktatói, kutatói végeztek. A Kolozsvárról áttelepülő földtudományi, földrajzi oktatás centenáriuma 2021-ben volt, de 2024 is jeles esztendő a geológusok, geográfusok számára.

1924-ben alakult az önálló Földrajzi Intézet, kiépült annak infrastruktúrája (könyvtár, térképtár, bútorzat, műszerek), és tevékenysége messze túlnyúlt az egyetem falain. Úgy kezdődött a szervezeti fejlődés, hogy Szeged város támogatásával meteorológiai és szeizmográfiai obszervatóriumot állítottak fel. Ennek köszönhetően ma is működik az SZTE TTIK Földrajzi és Földtudományi Intézet.

A földrajz mind az oktatásban, mind a kutatásban rengeteget változott az utóbbi száz évben.

Az intézetet Dr. Pál-Molnár Elemér, az SZTE TTIK Aranykréta Díjas (2023) professzora vezeti 2008 óta. Szerinte a földrajz kulcs a világ megértéséhez, megismeréséhez, az utóbbi évtizedek tudása pedig kiegészült a magyarországi térbeli természeti és társadalmi folyamatok prognosztizálásával, melyhez forradalmian új eszköztár áll a rendelkezésünkre: a geoinformatika. Ezek mellett a korábbi, gazdaságföldrajzi helyett, a társadalom térbeliségének sokféleségét középpontba helyező szemlélet került előtérbe. A gazdasági fókusz áthelyeződött a társadalom térbeliségének irányába, megerősödött a tervezési szemlélet, ami a tudományterület gyakorlati (tervezési, rendezési feladatok) beágyazottságát erősítette, és a nemzeti, Európai Uniós fejlesztési programokhoz kapcsolódva az ezredforduló után lehetőséget kínált új szakértői utánpótlás nevelésére. Az éghajlatváltozás hatásaival kapcsolatban nemzeti érdekünk, egyben jövő generációival szembeni felelősségünk is, hogy szakmai alapon hozzunk döntéseket, el kell kerülnünk a klímaszorongást, de a várható problémák szőnyeg alá söprése sem lehet cél. A klímaváltozás jövőben várható hatásainak prognosztizálásához nélkülözhetetlen a földrajzi szemlélet, földtudományi tudás.

A régióban az egyetlen dedikált klimatológiával foglalkozó oktatási-kutatási egység az Intézetben található.

Ezért a tanszék jelentős részt vállal a klímaváltozással kapcsolatos tudomány-népszerűsítésben is. Az 1990-es években elsők között vezették be a geoinformatika tantárgyat a képzési struktúrába. Ezt követően vált önálló specializációvá a szakirány. A tavalyi évtől pedig önálló geoinformatika mesterképzése is van az intézetnek. Sőt az országban Budapesten kívül egyedül Szegeden lehetséges megkezdeni meteorológiai tanulmányokat.

2024 tavaszán „Tudomány a fenntartható régiófejlesztés szolgálatában: 100 éves a geográfusképzés Szegeden” címmel konferenciát és workshopot rendez az SZTE TTIK Földrajzi és Földtudományi Intézete, melyen felelevenítik az Intézet 100 éves múltjának jelentős mérföldköveit. A centenárium jó alkalom arra, hogy bemutassák a tanszékeken zajló kutatások gyakorlati felhasználási lehetőségeit. Bemutatják, hogy az elmúlt 100 évben a Szegedi Tudományegyetem geográfusai hogyan járultak és járulnak hozzá régiónk fejlődéséhez, természeti adottságaink fenntartható használatához, hogyan keresik a választ a 21. század környezeti kihívásaira. Ezen kívül az év folyamán rövidebb előadóüléseket vagy minikonferenciákat rendeznek, illetve az MTA X. Osztályának Társadalomföldrajzi Tudományos Bizottsága egy kihelyezett ülést fog tartani Szegeden.