Az arany elemet tartalmazó növények már széles körben ismertek. 

Ilyen a virágzó évelő alfafa növény, melynek szövetei tiszta aranyat tartalmaznak. A kínai Sun Yat-sen Egyetem kutatói azonosították és vizsgálták az arany nanorészecskék jellemzőit két növényfajban, amelyek természetes környezetükben élnek.

A tanulmány hatással van az arany nanorészecskék előállítására és abszorbeálására.

Xiaoen Luo és munkatársai tanulmányozták az évelő B. niveacserje és az Erigeron Canadensis évelő vagy kétnyári gyomnövényeket. A kutatók mindkét növényből összegyűjtötték és előkészítették a mintákat, hogy vizsgálatot végezhessenek egy terepen is alkalmazható transzmissziós elektronmikroszkóppal (TEM) működő speciális analitikai eszköz segítségével.

Az aranyhordozó nanorészecskék mindkét növényfajtában apró aranyrészecskék, amelyek egy másik elemhez kapcsolódtak, mint például oxigén vagy réz. Az E. Canadensisben (Kanadai átokhínár) ezeknek a részecskéknek az átmérője 20-50 nm volt, szabálytalan formában. Az aranyat hordozó részecskék a B. niveaban körkörös, elliptikus vagy „csontrúd” alakúak, sima szélűek és 5-15 nm-esek voltak.

„A kéregben nagyon alacsony az arany, és a mintavételi területen nem volt fémes elem, ezért feltételezzük, hogy az arany nanorészecskék forrása egy közeli „galvanizáló üzem”, amely aranyat használ.” – magyarázza Jianjin Cao, a tanulmány társszerzője.

A nanorészecskék jellemző viselkedése és tulajdonságai, támogatja ezt az elméletet. A kutatók úgy vélik, hogy az aranyat hordozó részecskéket közvetlenül a növények pórusain keresztül abszorbeálták, jelezve, hogy az arany felhalmozódhat a talajból, a vízből vagy a levegőből.

A kutatók tovább vizsgálják az arany nanorészecskék migrációs mechanizmusát, tárolóhelyeit és növekedési mintáit a növényekben, valamint ellenőrzik a különböző növények arany nanorészecskék abszorpciós kapacitását.