Miért esznek a macskák füvet?
Abban megegyezhetünk, hogy a macskák sok furcsa dolgot csinálnak. De az egyik legnagyobb rejtély az, hogy miért esznek füvet. Nos, erről a talán sok évszázados rejtélyről a tudósok most azt gondolják, tudják mi az ok és a magyarázat. A kaliforniai Davis-i Egyetem Állatorvostudományi Egyetemének kutatói több mint 1000 olyan macskatulajdonos bevonásával végeztek felmérést az interneten, akik …
Amazonas – lángoló esőerdők
A brazil amazonasi esőerdő már korább években is jelentős károkat szenvedett, hol a természet, hol az ember kezei nyomán. Az idei több ezer tűzből származó füstöt (tehát nem a tüzet) már az űrben lévő műholdak is látják. A fenti képet augusztus 22-én készítették a brazil esőerdőkről. A brazil Űrkutatási Intézet (INPE) szerint január óta több mint …
Számít a gyógyszer adagolásának ideje
Az orvosok diagnosztizálnak és szükség szerint alkalmazzák a kezeléseket, de a napszakot ritkán veszik figyelembe. Az összegyűjtött bizonyítékok szerint azonban napi biológiai óránk 24 órás cirkadián ritmust működtet alapvető kardio-metabolikus, endokrin, immunológiai és viselkedési funkciók szerint. Az idő tehát potenciálisan fontos dimenziót vet fel a gyógyászatban. A cirkadiánus orvoslás célja a 24 órás biológiai ritmus ismereteinek beépítése …
Jövevényfajok a hazai vizekben
A hazai felszíni vizekben minden élőlénycsoportból találhatóak jövevényfajok és a közeljövőben is több ilyen faj megjelenése várható. A biológiai invázió során egy területen új fajok jelennek meg más országból vagy földrészről, amelyek később dominánssá válhatnak és felboríthatják a környezet egyensúlyát. Lukács Balázs András, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet (DKI) Tisza-kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa szerint az inváziós fajok …
Ősztől kötelező a bárányhimlő elleni védőoltás
Újabb oltás lett kötelező, ezzel 12-re nőtt az életkorhoz kötött kötelező védőoltások száma Magyarországon. Évek óta a késő őszi-téli időszak egyik leggyakoribb betegsége a varicella zoster vírus okozta bárányhimlő, amely a statisztikák szerint a 2–8 évesek között fordul elő a legtöbbször. A 10–21 napos lappangási idővel kialakuló kór alattomos: a beteg a kiütések megjelenése előtt …
Európa legnagyobb sugárvédelmi konferenciája lesz hazánkban
Szoros versenyben Magyarország nyerte el a rendezés jogát a négyévente megrendezett európai sugárvédelmi konferenciának. A rendezés jogáról a Nemzetközi Sugárvédelmi Szervezet (IRPA) valamennyi európai tagországának képviselője szavazhatott a Hágában megrendezett 5. európai IRPA konferencián. Magyarország mellett Spanyolország és Ausztria is pályázott a rendezés jogára. Így várhatóan több mint ezer külföldi kutató fog 2022. május 30-tól június 5-ig …
A Jupiter különös magja
Évmilliárdokkal ezelőtti gigantikus frontális bolygóütközés lehet a magyarázata a Jupiter különös magjának. Az amerikai űrkutatási hivatal (National Aeronautics and Space Administration – NASA) Juno-missziójának adatait a Rice Egyetem és a kínai Szun Jat-szen Egyetem csillagászai tanulmányozták. A Jupiter a Naprendszer első évmilliói idején, nagyjából 4,5 milliárd évvel ezelőtt ütközhetett egy kialakulóban lévő bolygóval, ez magyarázhatja azokat …
Északi és déli sarki tengeri jég 2019 júliusában
Az eddigi legkisebb kiterjedésű volt az északi- és a déli-sarki tengeri jég 2019 júliusában. Ez a valaha mért legmelegebb júliusi hónap volt a világon az időjárási feljegyzések kezdete, 1880 óta – közölte az amerikai Nemzeti Óceán-és Légkörkutató Hivatal (NOAA). A NOAA mérései szerint júliusban 0,03 Celsius-fokkal haladta meg az átlaghőmérséklet az előző legmagasabb, 2016-ban mért júliusi …
A barlangi medve kihalásáért is részben az ember felelős
A modern ember őseinek 40 ezer évvel ezelőtti Európába érkezése egybeesett a barlangi medve számának gyors csökkenésével. Bár a kijelentést tevő svájci tudósok szerint a faj sorsának megpecsételődésében más okok is közrejátszottak, mint az utolsó jégkorszak kezdete és az élelem csökkenése, de azért az ember szerepe sem volt elhanyagolható. Hiszen a faj egyedszámában a 40 ezer évvel …
Gyógyíthatatlan idegrendszeri betegségek kezelése élő mohával
Élő mohával kezelne gyógyíthatatlan idegrendszeri betegségeket egy magyar érdekeltségű kutatócsoport, amely az Alzheimer-kór, valamint egyéb memóriazavarok és neuro-pszichiátriai betegségek molekuláris mechanizmusait vizsgálja. Kutatásuk célja, hogy a kórfolyamatok pontos megismerésével, azok befolyásolásával új terápiás utakat nyissanak meg a neuro-degeneratív betegségek kezelése terén. Az Alzheimer-kórra, a memória-zavarral és a magasabb agyi funkciók fokozatos leépülésével és végül teljes …
