Az Egyesült Királyságban változott a génszerkesztésre vonatkozó szabályozás.

Vegyes fogadtatásra talált az angol kormány bejelentése, miszerint módosítja a génszerkesztés szabályait, mert ezzel a döntéssel az Egyesült Királyság vásárlói hamarosan a boltok polcain találkozhatnak az így előállított élelmiszerekkel. Nem véletlen, hogy több civil szervezet is aggodalmát fejezte ki a szabályozás változásával és a génszerkesztett élelmiszerek bevezetésével kapcsolatosan.

Kezdjük azzal, hogy a 2020-as kémiai Nobel-díjat Emmanuelle Charpentier-nek és Jennifer Doudnának ítélték a CRISPR/Cas9 technológia, vagyis a génszerkesztés kifejlesztéséért. A módszer olyan pontosságú génmódosító eszközt adott a kutatók kezébe, amilyenről korábban nem is álmodhattak. A CRISPR/Cas9 technológia (molekuláris olló) alig vagy egyáltalán nem hasonlít azokhoz a génmódosító eljárásokhoz, amelyeket az európaiak többsége ellenez. Sajnos, egyelőre senki nem foglalt állást abban, hogy jogos-e az ellenzés vagy sem.

A mezőgazdaságban ez a technológia a növények és állatok meglévő DNS-ének megváltoztatásán alapul.

Ugyan idegen genetikai anyag felhasználása nélküliséget jelent és az a 2018-as Európai Parlamenti szabályozás vonatkozik rá, mint a génmódosított szervezetekre. De az angol kormány októberben úgy döntött, egyszerűbbé kívánja tenni a kutatást és a fejlesztést azért, hogy egy későbbi szakaszban olyan intézkedéseket vezethessenek be, amelyek lehetővé teszik „génszerkesztett” termékek értékesítését az Egyesült Királyságban. Egyébként az Európai Unióban a 1829/2003/EK rendelet értelmében azok az élelmiszerek és takarmányok, amelyek 0,9%-nál nagyobb mennyiségben tartalmaznak GMO szervezeteket, vagy azok származékait, jelöléskötelesek, termesztésük engedélyhez, fajtaregisztrációjuk pedig biológiai és környezeti kockázatértékeléshez is kötött.

Egyesek szerint a kormány terve nem fog automatikusan utat nyitni a génszerkesztett élelmiszerek, a GMO termékek előtt, de a technológia akár egészségesebb élelmiszerek létrehozását is elősegítheti. Például folynak olyan kutatások, amelyek célja egy olyan búzafajta létrehozása, melynek alacsonyabb az akrilamid (egy potenciálisan rákkeltő anyag, mely sütés közben képződik) tartalma.

Mások szerint naivan azt hisszük, hogy a génszerkesztés, a génszerkesztett élelmiszerek segítségével javítható az társadalom egészségi állapota. De csak áltatjuk magunkat. Egy növény, ami csak génszerkesztéssel maradhat egészséges, akkor az azt jelenti, hogy magában hordoz egy olyan lehetőséget, melyből könnyen pandémiás növénybetegség alakulhat ki. Ráadásul a döntés inkább egy kétségbeesett próbálkozás a mezőgazdasági génállomány potenciálisan katasztrofális beszűkülésének visszaszorítására. Az pedig csak hab a tortán, hogy a döntés csak tovább szűkíti a fogyasztásra kínált növények és állatok sokféleségét. Tehát a génszerkesztés rossz megoldás az intenzív mezőgazdaság által okozott problémák megoldására és komoly állatjóléti problémákat is felvet.

A tudósok karcsúbb nyulakat akartak előállítani, ezért töröltek egy gént, amely korlátozta az izomnövekedést. A végén olyan állatokat kaptak, amelyeknek riasztóan megnagyobbodott nyelvük volt.

A Lenape névre keresztelt génszerkesztett krumpli fejlesztésével született meg a gyönyörűen süthető, egyúttal erősen hánytató burgonyaszirom. Ugyanis a génszerkesztéssel a gumók is toxikusak lettek.

Nos, bárhogy is legyen a technika gyors fejlődésére a törvényhozás sehol a világon nem készült fel.

Az elmúlt 30 évben alig nyúltak a területre vonatkozó törvényekhez. Miközben 2016-ban több 100 Nobel-díjas szólította fel a Greenpeace környezetvédő szervezetet arra, hogy szakítson a GMO-ellenes üzenetek közvetítésével, a vita továbbra sem csillapodik. A Magyar Tudományos Akadémia a kérdésben már 2017-ben állásfoglalást tett közzé, ami kifejtette, hogy „a 21. század biológiájának egyik legjelentősebb felfedezése a genomszerkesztési technikák kifejlesztése, amelyekkel egy kiválasztott célgén DNS-ét megtervezetten lehet elvágni, illetve módosítani, és így tetszés szerinti mutációt előidézni. Ez a lehetőség forradalmasította a kutatást, és jelentősen előmozdítja a biológiai funkciók megismerését.”. 2021. április 29-én az Európai Bizottság új jelentést tett közzé, amely a génmódosított és génszerkesztett szervezetekre vonatkozó, jelenleg érvényben lévő szabályozás felülvizsgálatát szorgalmazza.

Hol van a probléma? Vannak, akik nem tesznek különbséget a génszerkesztés és más génmódosító eljárások között.