Az ELTE Etológia Tanszéken működő Alfa Generáció Labor friss kutatása szerint a gyerekek egyre korábban és nagyobb arányban használnak digitális eszközöket.

Hét éves korig az agy még nagyon plasztikus, és egyelőre felmérhetetlen, milyen változásokat idézhet elő a korai mobilhasználat, mondják a kutatók. Éppen ezért kifejlesztettek egy applikációcsomagot, amelynek segítségével egészséges keretek között tartható a kisgyermekek digitális eszközhasználata.

Az ELTE Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program keretében működő Alfa Generáció Labor – Magyarországon egyedülálló módon – azt vizsgálja, hogy a 2010 után született gyerekek (ők az Alfa Generáció) milyen mértékben használnak digitális eszközöket, és ez hogyan hat a fejlődésükre. Első lépésként a kutatók 1270 szülő megkérdezésével készítettek felmérést. 

Az eredmények szerint a gyerekek egyre korábban és egyre nagyobb arányban használnak digitális eszközöket.

A vizsgált korosztály 44%-a rendszeresen használ mobilt vagy tabletet, átlagosan napi fél órát. 2 éves kortól már a gyerekek fele kütyüzik, a 4 év feletti gyerekeknél ez az arány pedig már 60%.

„Már az 1 és 2 év közöttieknek is több mint egyharmada használja a mobileszközöket. Ez azért lényeges, mert ekkor az agy még nagyon plasztikus, fejlődésben van, és e korai élményeknek nagy hatása lehet a gyerekek fejlődésére. Akár pozitív, akár negatív irányban” – magyarázta Konok Veronika, a publikáció első szerzője.

A kutatásból az is kiderül, hogy a gyerekek egyre korábbi életkorban kezdik el használni a mobileszközöket. Míg például 2013-ban a 2 és 3 év közötti gyerekeknek még csak a 10%-a mobilozott, addig a felmérés idején (2017-ben) a 2-3 éveseknek már a 40%-a használt ilyen eszközöket.

„Kutatásunkból azt is megállapíthatjuk, hogy a gyerek mobilozási/tabletezési szokásaira a szülő véleménye és személyes példája is hatással van – mondta Bunford Nóra, a publikáció egyik szerzője. – A gyerek többet használja a digitális eszközöket, ha a szülő erősebben kötődik a mobiljához. Ha egy gyerek azt látja, hogy a szülő folyton mobilozik és érzelmileg fontos számára a telefon, akkor a gyerek is fontosnak tartja majd és többet fog foglalkozni vele.”

A szülő „digitális nevelési stílusa” szintén befolyásolja, hogy mennyit kütyüzik a gyereke.

A pszichológiai kutatások alapján tudjuk, hogy a szülők nevelési stílusa alapvetően négy típus valamelyikébe tartozik: tekintélyelvű, mérvadó, elkényeztető és elhanyagoló.

Az Alfa Generáció Labor kutatói a világon elsőként mutatták ki, hogy a szülők a gyerekek digitális tevékenységére is ugyanezen nevelési stílusok valamelyikével reagálnak. Az is kiderült, hogy az elkényeztető és mérvadó szülők gyerekei többet kütyüznek, míg a tekintélyelvűeké kevesebbet.

„Azt feltételezzük, hogy ilyen kis korban a gyerekeknek még szükségük van szülői iránymutatásra a digitális eszközök használatához. Ezért azok a gyerekek kütyüznek többet, akiknek a szülei jobban bevonódnak és érdeklődnek az iránt, hogy mit csinál a gyerek az eszközön, esetleg tanítgatják is őt” – mondta Miklósi Ádám, az Etológia Tanszék vezetője.

De probléma-e, hogy a gyerekek sokat és ilyen fiatalon kütyüznek?

Sajnos mindeddig alig született empirikus kutatás ezzel kapcsolatban. Az Alfa Generáció Labor frissen lezárult, megjelenés előtt álló vizsgálatában azt találták, hogy a kütyüzés bizony hatással van a gyerekek kognitív és önkontroll folyamataira, valamint társas készségeire.

Ezért a laborban dolgozó pszichológusok, biológusok és informatikusok kifejlesztettek egy applikációcsomagot, amelynek célja, hogy pozitív hatással legyen a (már amúgy is kütyüző) gyerekekre és egészséges keretek között tartsa a digitális eszközhasználatot.

„Célunk az, hogy a gyerekek kütyüzését pozitívabb irányba tereljük. Például serkentsük a társas interakcióikat, emellett pedig segítséget adunk a szülőknek a kütyüzés időkorlátjának betartatásához” – mondta Konok Veronika.

A labor munkatársai várják olyan szülők jelentkezését, akik szívesen részt vennének gyermekükkel tesztjeikben. A vizsgálathoz ezen a linken lehet csatlakozni.