A Svéd Tudományos Akadémia október első hetében határoz arról, hogy mely jelöltek kapják a Nobel-díjat 2020-ban.

A Nobel-díj 2020-ban is nagy presztízsnek örvend. Ez az elismerés egészen a XIX. századig nyúlik vissza, amikor Alfred Nobel, vegyész és feltaláló, végrendeletében a következőképpen fogalmaz:

„Hátramaradó vagyonom egészét a következőképpen kell kezelni: a végrendeleti végrehajtóim által biztos értékpapírokba fektetett pénz képez egy alapot, amelynek kamatait évente azok között osszák ki díjként, akik a megelőző évben a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek.”

Akik a Nobel-díj 2020-as elismerését átvehették, mind-mind szakmájuk kiválóságai. Ez a díj nem egy életmű, hanem egy konkrét eredmény elismerése, mely az adott területen a legkimagaslóbbnak bizonyult.

2020. október 5-én, hétfőn az Orvosi-élettani Nobel-díjat hirdették ki elsőként.

A kitüntetést Harvey J. Alter, Michael Houghton and Charles M. Rice kapta a Hepatitis C-vírus felfedezéséért. Kitartó és áldozatos munkájuk hozzájárul egy olyan vírus visszaszorításához, amely májrákot és májzsugort is okozhat, megmentve ezzel több millió életet. Az új Hepatitis vírus felfedezése feltárta az eddig ismeretlen esetek valódi okát, így lehetővé tette az új gyógyszerek készítését, valamint új vérvizsgálati módszerek kidolgozását, ezáltal a vérátömlesztés folyamata még biztonságosabbá vált.

A Fizikai Nobel-díjat szintén három tudós kapta, október 6-án.

Roger Penrose matematikai módszerekkel igazolta, hogy a fekete lyukak képződése az általános relativitáselmélet egyik következménye. Bár maga Einstein nem hitt a fekete lyukak létezésében, Penrose bebizonyította, hogy ezek az objektumok valóban létrejöhetnek. Emellett a tudós a fekete lyukak tulajdonságait is vizsgálta és arra jutott, hogy belsejükben az általunk ismert fizikai törvények érvényüket vesztik. Einstein halála óta ez a korszakalkotó tanulmány az egyik legjelentősebb hozzájárulás az általános relativitáselmélethez.

Reinhard Genzel és Andrea Ghez galaxisunk, a Tejútrendszer közepén található régiót, a Sagittarius A*-ot tanulmányozták. A csillagok mozgásának vizsgálatával alátámasztották, hogy egy hatalmas tömegű, láthatatlan objektum, valószínűleg egy szupermasszív fekete lyuk helyezkedik el a magban, amely befolyásolja a környezetében lévő égitesteket. Az objektum nagyjából négymillió naptömegű, de egy Naprendszernél kisebb régióban is elfér.

A Kémiai Nobel-díj díjazottjainak kihirdetésére október 7-én került sor.

Ezt az elismerést a génszerkesztés kidolgozói, Emmanuelle Charpentier és Jennifer A. Doudna kapták. Felfedezték a CRISPR-Cas9 genetikai ollót, mely lehetővé teszi, hogy nagy pontossággal szerkesszék a növények és az állatok DNS-ét. Ezáltal a génszerkesztés folyamata mindössze néhány hét alatt végrehajtható, míg korábban ez a folyamat rendkívül hosszú időt vett igénybe. Továbbá ez az új módszer „a rákos megbetegedések újfajta terápiáját hozza el, és lehetővé teszi, hogy egyszer az örökletes betegségeket is meggyógyíthassuk.”

A tudományok után a Nobel-díj 2020-ban is elismerte a művészetet.

Az Irodalmi Nobel-díjat (október 8-án) Louise Glück, Amerikában élő, magyar felmenőkkel is rendelkező írónő kapta.

Az indoklás a következőképpen hangzik: „összetéveszthetetlen költői hangjáért, mely zord szépségével egyetemessé teszi az egyéni létezést”. Művészetének értéke önéletrajzi ihletettségében rejlik, mely az egyéni történetet univerzális jelentőséggel képes felruházni. Munkásságában a traumák, a vágy, a szenvedély és a természet különböző megjelenési formáinak adózik, illetve a szomorúság és az elszigeteltség őszinte kifejeződése hatja át költészetét.

A Nobel-békedíjat október 9-én jelentették be.

Érdekesség, hogy a Nobel-békedíj jelöltje lehet nem természetes személy is, ennek szellemében idén a Világélelmezési Program (WFP) érdemelte ki az elismerést. Az indoklás szerint a WFP vezető szerepet játszik abban, hogy az éhséget ne lehessen háborús fegyverként használni. Ebben a szellemiségben küzdenek egy olyan világért, melyben egyáltalán nincs éhínség. A szervezet az ENSZ és az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) közös erőfeszítése, évente csaknem egymilliárd dollár értékű segély elosztását végzi, amelynek forrásai önkéntes kormányfelajánlások.

A Közgazdasági Nobel-emlékdíjat a Svéd Jegybank alapította, ezért nem szerepel Nobel végakaratában, viszont követi annak szellemiségét.

2020. október 12-én Paul R. Milgrom és Robert B. Wilson kapta meg ezt az elismerést, új aukciós elméletek és eljárások kidolgozásáért. Felfedezésük az egész világ minden társadalmának hasznára válik majd, felhasználják rádiófrekvenciák, halászati kvóták és repülőtéri részidők értékesítésében egyaránt.