Miért veszélyes az AI-invázió a matematikában?

2026-os Leroy P. Steele-díj – Erdős László matematikus kapta megosztva

Közelebb kerültünk a sötét energia megértéséhez

Válságidőszak és alkoholizmus

Fiatal bolygórendszerek

1850 óta a tavalyi volt minden idők harmadik legmelegebb éve

Áttörés a cukorbetegség szövődményeinek megelőzésében

Kréta kori őshalfaj Iharkúton

Hogyan alkalmazkodik az űrhajósok agya a világűrhöz?

Gorillák hangja testközelből a Fővárosi Állatkertben

A weboldalak felhasználói élményének hatása a keresőoptimalizálásra

Így rabolja el az időt a képernyő

Lelki betegség a párkapcsolatban: 3 mód a partnerünk támogatására

Projektmenedzsment kisvállalkozásoknak: miért nagy előny a ClickUp bevezetése?

Az ELTE muzeális könyvtári gyűjteménye új ideiglenes otthont kapott

Hova kerüljön a töklámpás Halloween után?

A gazdasági sokkok újraírják az étkezési szokásokat

Kipusztult egy bennszülött fafaj a Vértesben

Veszélyben vannak a mezei nyulak?

Külföldi tanulmányok és kivándorlás

Gyógyszermaradványok a talajban

Elindult a Jubileumi Tudományünnep 2025 című programsorozat

Bio- és ősgabona lisztek receptfüzettel

Az európai levegőminőség javítása

Az energia új arca – amikor a hatékonyság nemcsak számokban mérhető

EGÉSZSÉG ÉS ÉLETMÓD

Mert egészség nélkül nincs tudomány sem
A NASA a járvány figyelésére is használja a műszereit

A NASA figyeli a környezeti változásokat a globális reakciótól a COVID-19-ig. Az elmúlt néhány hétben a világ nagy része megtapasztalta az új életformát. Kevesebb autó az utakon és több otthon töltött idő. A NASA’s Earth-observing most is megfigyeléseket gyűjt arról, hogy a bolygó hogyan reagál erre a változó viselkedésre a COVID-19 miatt érvényben lévő korlátozások …

0 339
Share
A jég világa a NASA szemével

A NASA a legfejlettebb Föld-figyelő lézeres műszer segítségével láthatóvá tette, hogyan változott 16 év alatt a grönlandi és az antarktiszi jégtáblák magassága.  Az eredmények betekintést nyújtanak a sarki jégtakaró változásába és egyértelműen bizonyítják, hogy a Kelet-Antarktisz kis jégmennyiségének növekménye eltörpül a Nyugat-Antarktiszon bekövetkezett hatalmas veszteségek mellett. A tudósok megállapították, hogy az Antarktisz jégének nettó vesztesége, …

0 559
Share

UNIVERZUM

A világ, ami körülvesz minket
Az ősi élet jeleivel lehet tele a Hold2

Kenti fizikusok letesztelték, mi történne akkor, ha egy mikroszkopikus fosszíliát tartalmazó kődarabot a Földről az űrbe lőnénk és az elérné a Hold felszínét. Ennek érdekében Mark Burchell professzor és a kenti egyetem Asztrofizika Központjának kutatója szimulálta azt a körülményt, amely a fosszilizálódott kovamoszatokat érné, ha a Földtől egészen a Holdig jutnának. A csapat a fosszilis köveket …

0 1.2k
Share
A világűr leghidegebb pontja

A természetben előforduló leghidegebb hőmérsékletet 1995-ben fedezték fel, egészen pontosan a Bumeráng-köd belsejében, mely a Kentaur csillagképben található, gázból és porból álló felhő. Fizikusok megállapították, hogy a hőmérsékleti skálának is létezik alsó határa, mely az abszolút nulla fok, azaz -273,15°C (azaz, -459.67°F). Teljesen mindegy, milyen mértékben hűtünk le valamit, annak hőmérséklete soha nem érheti el …

0 2.2k
Share

ÉLŐVILÁG

Nem vagyunk egyedül
Miért vízirovar a borostyánkövekben lévő állatok negyede?

Az ELTE Természettudományi Karának kutatói egy korábbi elméletet megfordítva arra jutottak, hogy a nedvességet kereső vízirovarokat optikai tulajdonságai vonzották a fenyőfák törzséből kifolyó gyantához. A csaknem vízszintes irányú, sötétbarna fatörzsek polarizálják legjobban a visszavert fényt. Ezek csalhatták magukhoz a legtöbb polarotaktikus állatkát. (A vizes élőhelyeket a vízfelszínről visszavert vízszintesen poláros fény alapján felismerő viselkedés a …

0 431
Share
Az ország első „lombikborjai” a Lajoskomáromi Tejtermelő Kft. tehenészeti telepén

Megszülettek Magyarország első lombikborjai: Campus Cili, Campus Csongor és Campus Csanád. Országosan egyedülálló tudományos sikert értek el a Szent István Egyetem Kaposvári Campus Embrió-átültető Központjának munkatársai azzal, hogy megszülettek Magyarország első lombikborjai. A létesítményben – az országban elsőként – sikerült élő szarvasmarhából petesejtleszívással, laboratóriumi körülmények között végrehajtott termékenyítéssel lombikborjakat létrehozni. A három murraygrey borjú augusztusban …

0 399
Share

KÖRNYEZET

Ismerd meg a világot!

Váratlan forrásból sikerült rekonstruálni a világ népei mitokondriális DNS haplocsoportjainak eloszlását. Az ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék fiatal kutatóinak, Pipek Orsolya és Medgyes-Horváth Anna Csabai István témavezetésével egy kutatás során városi szennyvízminták DNS szekvenálásával határozták meg a gyűjtési területen élő lakosság összetételét. A kutatók a COMPARE Global Sewage Surveillance Project keretében 2016 óta a világ 60 …

0 442
Share
Felejtse el a kímélő mosást és mentse meg a tengereket!

A mosógépek kímélő mosása több műanyag mikroszálat szabadít fel, mint más mosási program. A Newcastle Egyetem új kutatási eredménye szerint nem mosógép centrifugáló hatása a kulcstényező a műanyag mikroszálak ruházatból történő felszabadításában, hanem a mosási ciklus során felhasznált víz mennyisége. Milliószámra tehető azoknak a műanyag mikroszálaknak a mennyisége, amelyek olyankor szabadulnak el, amikor nejlon, poliészter és akril …

0 886
Share

A TudományPláza kis kikapcsolódás, kis tudományshopping hajszínre való tekintet nélkül.

MENU

Back