Azoknál a nőknél, akik tisztítószerekkel dolgoznak, vagy rendszeresen használnak tisztító sprayket és más tisztítószereket otthon az idő múlásával a tüdő funkciójának nagyobb csökkenése tapasztalható.

Ellentétben azokkal, akik nem szeretnek takarítani vagy nem ilyen munkakörben dolgoznak.

A norvégiai Bergeni Egyetem kutatói az Európai Közösség Légzőszervi Egészségügyi Felmérésének 6.235 résztvevőjéből származó adatokat elemezték. A résztvevőket, akiknek átlagéletkora a beiratkozáskor 34 év volt, több mint 20 évig kísérték nyomon. A kutatók olyan tényezőket vettek figyelembe, amelyek az eredmények elfogadását befolyásolhatják, beleértve a dohányzási történelmet, a testtömegindexet és az oktatást.

Cecile Svanes professzor szerint bár a tisztítószerek asztmára gyakorolt ​​rövid távú hatásai egyre jobban dokumentáltak, még nem ismerjük a hosszú távú hatásokat. A kutatók attól tartottak, hogy a vegyi anyagok folyamatosan károsítják a légutakat és napról napra, évről évre, felgyorsíthatják a tüdőműködés hanyatlásának ütemét, amely a korral is jár.

A tanulmány megállapította, hogy a takarítással nem foglalkozó nőkhöz képest:

Az egy másodperc alatt kényszerített kilégzési térfogat, azaz az erőltetett vitálkapacitás (FEV1), az a levegőmennyiség, amit egy másodperc alatt erőszakkal kilélegezhetnek 3,6 ml/évnél gyorsabban csökken az olyan nőknél, akik otthon folyamatosan tisztítószereket használtak és 3,9 ml/évnél gyorsabb voltak azoknál a nőknél, akik foglalkozásszerűen takarítottak.

A forszírozott vitálkapacitás (FVC), azaz a mély légvétel után maximális erőkifejtéssel kifújható levegő teljes mennyisége 4,4 ml/évnél gyorsabban csökkent az otthoni takarításban komolyan résztvevő nőknél, és 7,1 ml/évnél gyorsabban a takarítóként dolgozó nőknél.

A szerzők azt találták, hogy a tisztítószerekkel takarító nőknél a felgyorsult tüdőfunkció csökkenése hasonló volt ahhoz, mintha közel 20 doboz cigarettát szívtak volna el évente.

A tüdőfunkciók csökkenésének ilyen szintje meglepő lehet, de Øistein Svanes vezető kutató szerint, ha belegondolunk abba, hogy a tisztítószerek kis részecskéinek belélegzése nem a tüdő, hanem a padló tisztítását szolgálják, akkor talán mégsem olyan meglepő.

A szerzők azt gondolják, hogy a tüdőfunkció csökkenése annak az irritációnak tulajdonítható, amelyet a legtöbb tisztítószer okoz a légutakban lévő nyálkahártyákon, ami idővel a légutak tartós megváltozását eredményezi.

A tanulmány nem talált összefüggést abban, hogy a FEV1-FVC aránya gyorsabban csökkent volna azoknál a nőknél, akik a takarításhoz sprayket használtak, mint azoknál, akik nem. A vizsgálat azt viszont kimutatta, hogy az asztma előfordulása gyakoribb voltak azon nők esetében, akik otthon (12,3%) vagy munkahelyen (13,7%) sokat takarítottak, mint azok, akik nem (9,6%).

A tanulmány a férfiak esetében ugyanezeket a folyamatokat nem tudta bizonyítani.

A vizsgálati korlátok közé tartozik viszont, hogy a vizsgálati populációban nagyon kevés olyan nő vett részt, aki nem tiszta otthonnal rendelkezett vagy dolgozott. A munkahelyi takarítóként dolgozó férfiak száma is kicsi volt, és a tisztítószereknek való kitettségük valószínűleg különbözik a takarítással foglalkozó szakemberekétől.

A vizsgálat üzenete, hogy hosszú távon a vegyi anyagok alkalmazása valószínűleg jelentős károkat okoz a tüdőben. Ezek a vegyszerek rendszerint feleslegesek, a mikroszálas ruhák és a víz többnyire elegendőek a legtöbb cél érdekében. Nem csak ennek  hatására, hanem úgy általában is Norvégiában a közegészségügyi tisztviselőknek szigorúan szabályozniuk kell a tisztítószereket, és ösztönözniük kell a gyártókat olyan tisztítószerek kifejlesztésére, amelyeket nem lehet belélegezni.