Nem oroszországi a ruténium 106 felhő


Nem oroszországi a ruténium 106 felhő

A nemrég tapasztalt megnövekedett ruténium-kibocsátás, amelyet szeptember végén, október elején észleltek nagy riadalmat keltett.

A légkörben jelen lévő Ru-106 izotóp abszolút szintje jelenleg már 0,001% és 1% között volt, ami semmilyen veszélyt nem jelent az emberi egészségre. De mivel több európai ország megfigyelőállomásai is hasonló értékű ruténium-koncentrációt mértek rendkívül nagy kiterjedésű területen az orosz állami atomenergetikai konszern, a Roszatom vezérigazgatójának kezdeményezésére létrehozott egy speciális hatóságközi vizsgálóbizottságot annak kivizsgálására, hogy a ruténiumszennyezés származhatott-e a Majak vállalat létesítményeiből.

A helyszíni látogatások után, a radioaktivitás-figyelő rendszerek adatbázisainak elemzése, a talajminták, illetve a rendszerek és berendezések megfelelő működésének ellenőrzése után a bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a ruténium nem a Majak létesítményeiből származik.

2017. november 29-től 2017. december 1-ig a Roszatom szakemberei, az Orosz Tudományos Akadémia Nukleáris Biztonsági Intézet (IBRAE RAN) kutatói és az orosz Szövetségi Orvosbiológiai Ügynökség munkacsoportja a Majak telephelyén látogatást tettek annak érdekében, hogy kiegészítsék a már elvégzett adatelemzést. A bizottság elemezte a Majak sugárzásfigyelő rendszereinek adatbázisát, talajmintákat vett és vizsgált, valamint gamma-sugárzási arányok és a béta-részecskék fluxus-sűrűségére vonatkozó méréseket végzett Argajas, Metlino, Novogornij és Hudajbergyinszjk települések közelében. Ezek azok a pontok, ahol a Roszgidromet a Ru-106 normálisnál magasabb szintjét mérte a 2017. szeptember 25. és 2017. október 1. közötti időszakban.

A minták felvétele és vizsgálata egyidejűleg zajlott le a Majak létesítmény laboratóriumaiban és a Szövetségi Orvosbiológiai Ügynökség 71. Régióközi Hivatalában, Ozjorszk városában a vizsgálóbizottság tagjainak felügyelete mellett.

A minták vizsgálata nem mutatta ki a Ru-106 izotóp jelenlétét, amely megerősítette, hogy a Ru-106 értéke visszaesett a szokásos szintre, amely annyira minimális, hogy nem lehet kimutatni. A tesztek azt is jelezték, hogy a gamma-sugárzás és a béta-részecskék fluxus-sűrűsége a természetben előforduló háttérsugárzáshoz mérhetően nagyon alacsony értékek között volt.

A bizottság nem talált semmilyen bizonyítékot a sugárzás-megfigyelési rendszernek a Majak létesítményben való meghibásodására vonatkozóan. Az adatelemzés pedig megerősíti azt a korábban bejelentett következtetést, amely szerint a Dél-Urálban korábban mért Ru-106 szintek jóval a megengedett szint alatt voltak.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) adatai alapján az Oroszországban 2017. október 13-tól mért Ru-106 értékek ugyanazon a szinten voltak, mint az ugyanazon időszakban Európa más részein mért értékek. A legtöbb európai ország levegőjében regisztrált Ru-106 izotóp koncentrációja a 10 μBq/m3 és 10 mBq/m3 között volt. 

Az adatok azt mutatják, hogy a legmagasabb 145 mBq/m3 koncentrációt Bukarestben, Romániában jegyezték fel. A romániai szint jóval magasabb, mint bármi, amit Oroszországban észleltek.

A bizottság tagjai a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség nyilatkozatával egyetértve állítják, hogy a Ru-106-kibocsátás nem hozható összefüggésbe az atomerőművek üzemeltetésével, mivel atomerőműben az urán hasadása során a Ru-106 mint hasadási termék mellett jelen vannak más izotópok, például ruténium-103, a cézium-137, stroncium-90 és még sok más, amelyeket Oroszországban nem észleltek. Továbbá, a tiszta Ru-106 és az azt tartalmazó anyagokat általában nem a kiégett nukleáris üzemanyagból készítik. A Ru-106 kis koncentrációja a használt nukleáris üzemanyagokban lévő anyagok keverékében nehezíti a kivonást, és a termékek további gyártása drága és munkaigényes lenne.

Mindez azt jelenti, hogy a kiégett nukleáris üzemanyag újrahasznosítása nem lehet a kibocsátás forrása, mert ebben az esetben más izotópok is lettek volna a levegőből vett mintákban a Ru-106 mellett. A bizottság azt is jelezte, hogy Majak létesítményében nem állít elő tiszta Ru-106-ot, mert azt Oroszországban nagy fluxusú atomreaktorokban állítják elő és radiokémiai eljárásokkal különítik el. Ráadásul az Oroszországban szükséges Ru-106 mennyisége meglehetősen kicsi, így egyetlen termékcsomag maximális radioaktivitása soha nem haladja meg a néhány tíz millicurie értéket, és az Oroszországban gyártott orvosi ruténium-106 összes tételének éves teljes radioaktivitása nem haladja meg az 1 Ci értéket.

 

A vizsgálóbizottság legfontosabb következtetései:

  • Ha nagy méretű kibocsátás történt volna Majaknál, a Ru-106 szennyeződés Ozjorszkban és más helyeken, az üzem közelében szignifikánsan magasabb lenne, mint Európában. Ennek nyomait biztos észlelték volna a bizottság november végi legutóbbi látogatása során. Ez a kibocsátás még most is nyomon követhető lenne és a független ellenőrző ügynökségek, hatóságok biztosan észlelték volna. 
  • Ha nagy méretű kibocsátás történt volna Majaknál, a létesítmény automatizált ellenőrzési és radioaktivitás-figyelő rendszerei több tíz, több száz vagy akár ezerszer magasabb értékeket mértek volna, mint a ténylegesen rögzítettek. Sőt, a munkahelyeken működő automatizált sugárzásellenőrző rendszerek minden bizonnyal a kontrollszintet meghaladó radioaktivitási szintet is mutattak volna. Ez pedig riasztásokat váltott volna ki, ám ilyen nem történt. Az esemény jelentősége nyilvánvaló lett volna és egyszerűen lehetetlen lett volna az ott dolgozó számos alkalmazott előtt elhallgatni, még akkor is, ha a vállalat ezt kívánta volna. A Majak személyzete és Ozjorszk lakói első alkalommal a médiából értesültek az „állítólagos” balesetről.
  • Ha nagy méretű kibocsátás történt volna Majaknál, akkor az ilyen nagyságú baleset esetén, Ozjorszk lakosságát evakuálni kellett volna. Ha lett volna ilyen esemény, és nem történt volna meg az evakuálás, azok esetében, akik ki lettek volna téve a kibocsátás hatásának, különösen a telephely személyi állománya esetében az érintettek szervezetében, a ruténium-106 izotóp jelentős (vagy legalábbis kimutatható) mértékű jelenlétét lehetne kimutatni. Mindazonáltal a Majak 250 alkalmazottját, köztük a radiokémiai üzemben dolgozó személyeket 2017 októberében és novemberében egész test spektrométeres ellenőrzésnek vetették alá, de egyiküknél sem találtak ruténium-106 izotópot. Ezeknek a munkavállalóknak az ellenőrzését a Dél-Uráli Biofizikai Intézet szakemberei végezték el, amely az egyetlen olyan független oroszországi szervezet, amely ilyen típusú személyes dozimetriai ellenőrzésekre jogosult. 
Previous Ilyen lesz a Városliget kapujaként is funkcionáló új Néprajzi Múzeum épülete
Next Az új-kaledóniai varjak eszközhasználata

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.