Az óraátállítás története egészen az 1700-as évekre vezethető vissza.

Az óraátállítás gondolata először Benjamin Franklin fejében született meg 1784-ben. Majd 100 év elteltével George Vernon Hudson arra is rájött, hogy az óraátállítással pénzt, valamint energiát is meglehetne spórolni. Az ő elképzeléseik szerint van egy évben kétszer óraátállítás. Eszerint megkülönböztetünk nyári, illetve téli időszámítást. George Vernon Hudson 1895-ben azt javasolta, hogy télen két órával előrébb, míg nyáron két órával hátrébb állítsák be az órákat, azonban ezt a javaslatát elvetették.

Évekkel később William Willett ehhez az elképzeléshez részletes koncepciót készített el, 1905-ben. Ő Hudsonnal ellentétben úgy vélte, hogy április minden vasárnapján 20-20 perccel előrébb kellene az órákat állítani, szeptemberben pedig ugyan ezzel a módszerrel, de akkor 20 percekkel visszább. Pár évvel később Willett tervezetét benyújtotta az angol parlamentnek, de azt többször visszautasították.

1916. április 30-án, az első világháború idején állították át először (hivatalosan) az órákat méghozzá Németországban, hogy ezzel energiát takaríthassanak meg a háború ideje alatt. Később ezt a módszert a legtöbb országban alkalmazták.

Magyarországon is 1916-ban alkalmazták először a nyári időszámítást, amely egészen 1957-ig tartott ezután azonban utána ez a módszer sokáig szünetelt. Villamos energia megtakarítási célból 1980-tól egészen napjainkig, minden évben kétszer, március, illetve október utolsó vasárnapján állítják át a magyarok az órákat.

A nyári időszámítás óraátállításának elsődleges célja az volt, hogy éjszakánként az emberek kevesebbet világítsanak, ami által villamos energiát, valamint pénzt spórolhatnak meg. Hogy pontosan egy adott ország mennyi villamos energiát spórol meg, az az óraátállításokat megelőző és követő napi fogyasztási görbék alapján becsülhető meg. A MAVIR felmérései alapján jól látható, hogy áprilisban általában visszaesik a megawatt órák száma márciushoz képest. Akit esetleg érdekel a 2001-2017 közötti nyári és téli fogyasztások adatai ide kattintva megtekintheti.

Azonban az óraátállításnak csillagászati jelentősége is van.

A csillagászat.hu szerint a nyári időszámítás megvalósításának módját az a csillagászattal összefüggő jelenség adta és adja, hogy Földünk északi féltekéjén a napéjegyenlőség kezdetétől (március 21.) a végéig (szeptember 23.) hosszabbak a nappalok, és rövidebbek az éjszakák, mint télen. Ebből a tényből az a kézenfekvő előny származhat, hogy amennyiben a napfény által adott ingyenes „fénybiztosítás” nagyjából egybe esik a lakosság ébrenlétével, akkor kevesebb lehet a világításra elhasznált villamos energia mennyisége.

Tehát, ha a lakosság átlagos ébrenléti ideje (reggel 7 és este 22 óra között) nagyjából egybeesik a természetes világítás időtartamával, akkor jelentős mennyiségű villamosenergia-megtakarítás érhető el. Ez a felismerés vezetett oda, hogy a kronométereket az utóbbi évtizedekben tavasszal (március utolsó vasárnapjának hajnalán 2 órakor 3 órára) egy órával előre vitték, míg ősszel (régebben szeptemberben) egy órával visszatekerték.

Napjainkban egyre többen vitatják azt a kérdést, hogy valóban megspórolunk-e annyi energiát és pénzt, mint a régebbi időkben a nyári-téli időszámítással. Hiszen a mai modern világban a közvilágítás rendszere is megújult, valamint sokat fejlődött a technika, ezzel együtt pedig megváltoztak az emberek fogyasztási szokásai is. Mindemellett az óraátállítás hatással van az emberek bioritmusára is, illetve statisztikák is kimutatták, hogy az óraátállítást követően megnő a közlekedési balesetek száma is

Előny

A téli hónapokban szinte senki sem szeret sötétben elindulni munkahelyére, majd szintén sötétben hazaérni, így kevés napsütés éri az embereket. Az óraátállítással viszont márciustól, hosszabbak a nappalok, a legtöbben világosban indulhatnak el a munkahelyükre, illetve hazafele is több természetes fény, napfény érheti őket, mely jótékonyan hat a szervezet D-vitamin szintjére.

Statisztikai adatok szerint a nyári időszámításnak köszönhetően kevesebb a balesetek száma, hiszen jobbak a látási viszonyok, valamint kevesebb a rablások száma is. A napfény, illetve világosság hatására az emberek szívesebben tartózkodnak a szabadban, így kevesebbet vannak otthon, amelynek következtében nem használnak annyi áramot.

Hátrány

Statisztikai adatok szerint a téli időszámítás alatt megnő a balesetek és a bűncselekmények száma. Többletköltséggel jár az egyes munkahelyi, valamint közterületen lévő időmérők évente kétszeri átállítása. A technika fejlődésével, illetve az emberek fogyasztási szokásainak megváltozása miatt aligha takarítanak meg annyi villamos energiát és ezzel együtt pénzt, mint a régebbi időkben. Emellett káros hatással van az egészségre, szervezetre, mert sokan számolnak be rossz közérzetről, szüntelen fejfájásról, koncentrációs problémákról, valamint alvási zavarokról is.

Egy 2013-ban végzett online kutatás szerint a magyarok, mint egy 85 százaléka eltörölné az óraátállítást. Emellett a megkérdezettek fele azt állította, hogy akadt problémája az évente kétszeri óraátállítással. Sokan a tavaszi időszámítást részesítik előnyben.

A parlamentben 2016 novemberében volt erről egy szavazás az óraátállítás eltörlésével kapcsolatban, azonban az óraátállítás mellett döntöttek.