2020. március 26. és április 5. között 5464 válaszadó töltötte ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szociálpszichológia Tanszéke által összeállított online kérdőívet.

A kutatók célja annak feltárása volt, hogy a járvány első heteiben az emberek mennyire voltak hajlandók a közösségi szempontokra tekintettel alakítani a viselkedési szokásaikat. Mennyire voltak hajlandók követni a hatóságok utasításait, illetve mennyire voltak nyitottak a hatóság intézkedéseit kritizáló hangokra.

Az online felmérés résztvevőinek túlnyomó része tájékozott a koronavírussal kapcsolatban. A legtöbben az önzetlen és a közösségi érdekeket szem előtt tartó viselkedésformát preferálják. A válaszadók harmada tart attól, hogy saját maga vagy családtagja elkapja a betegséget, emellett csaknem két százalékuk számolt be arról, hogy a koronavírus-fertőzöttséget nézve közvetlenül is érintett.

A válaszadók csaknem egészére, 96 százalékára szolidaritás és önzetlen viselkedési hajlandóság volt jellemző. A közösségorientált viselkedést olyan kérdésekre adott válaszokkal mérték, mint például mennyire lennének hajlandók saját áldozatok vállalására mások egészségének megóvásáért. Illetve mennyire viselkednének önzetlen módon bizonyos hétköznapi helyzetekben (például: élelmiszer vásárlása alkalmával megosztanák-e mással az elfogyóban lévő terméket).

A felmérésben résztvevők jól informáltnak tartották magukat a témában,

amit megerősített, hogy hat, koronavírussal kapcsolatos tényre vonatkozó kérdésre a válaszadók 69 százaléka hibátlanul válaszolt, 23 százalék pedig egyetlen hibával.

A hatóságok utasításait körülbelül ugyanannyian követnék (44 százalék), mint ahányan nem (43 százalék). Ezzel szemben a válaszadók túlnyomó többsége, 86 százaléka vallotta azt, hogy érdemes odafigyelni azokra is, akik kritizálják a hatóságok intézkedéseit.

A hatóságok utasításainak elfogadása és a kritikus hangokra való odafigyelés legnagyobb mértékben azzal függ össze, hogy valaki egyetért-e a kormány intézkedéseivel vagy sem. Továbbá az is befolyásoló tényező, hogy milyen az általános politikai orientációja. Vagy, hogy a személy mennyire tekintélyelvű, azaz mennyire tartja fontosnak egy erős vezető követését és a hagyományos értékek védelmét.

A tudományos eredményekbe vetett hit a jobboldaliak körében csökkenti az engedelmességet és növeli a kritikus hangokra való odafigyelést. Míg a baloldaliaknál éppen növeli az engedelmességet és csökkenti a kritikus hangokra való odafigyelést.

Habár jelenleg hatalmas az együttműködő és önzetlen viselkedési hajlandóság, a hatóságoknak való engedelmesség mértéke ennél sokkal alacsonyabb.

Az eredményekből úgy tűnik, hogy a jobboldali emberek inkább elfogadják a hatóságok utasításait még akkor is, ha azokkal nem értenek egyet. Azonban a baloldali emberek hatóságokkal való együttműködése leginkább úgy váltható ki, ha az intézkedések tudományos érvekkel alátámasztottak, egyetemes emberi értékekre és a másokkal való együttérzésre építenek.

A megkérdezettek több mint fele  a koronavírus-járványt saját magára és családjára nézve veszélyesnek gondolja. Azonban csak 33 százalék tart attól, hogy ő vagy családtagjai elkapják a betegséget. Annak ellenére, hogy a kitöltők mindössze 38 százaléka gondolja, hogy általánosságban véve súlyos gazdasági következményei lesznek a járványnak, 62 százalék tart tőle, hogy a családjára anyagi terhet ró a járvány.

A válaszadók csaknem 1,8 százaléka érintett úgy a koronavírusban, hogy egy közeli hozzátartozója lett beteg vagy halt meg; 1,3 százaléknak van olyan ismerőse, akinek pozitív tesztje lett. 13,5 százalék ismer olyan embert, aki hatósági karanténba került vagy pozitív volt a tesztje.

A koronavírussal kapcsolatos kutatás, online felmérés vezetője

Kende Anna, az ELTE PPK Szociálpszichológia Tanszék egyetemi docense. A felmérést végző kutatócsoport az ELTE PPK Pszichológiai Doktori Iskola és a Szociálpszichológia Tanszék munkatársai: Csaba Sára, Nyúl Boglárka és Engyel Márton.