Edvard Engelbert Neovius – A finn Newton, aki marslakókkal szeretett volna beszélgetni
200 éve, svéd nyelvű családban, Helsinkiben született Edvard Engelbert Neovius, finn matematikus, topográfus, tankönyvszerző, dandártábornok. A szigorú, de igazságos tanárnak a Haminában lévő katonai iskola diákjai a Newton becenevet adták. A különleges életutat magáénak tudó Neovius elévülhetetlen érdemeket szerzett a metrikus rendszer finnországi bevezetésében, de a nemzetközi figyelmet a marslakókkal való kommunikáció módszerének kidolgozásával irányította …
Mi történik, ha egy NASA űrhajós meghal az űrben?
Az űrhajózás veszélyes szakma, kalandorokra jellemző magas kockázattal! Az űrhajósok elitklubjának résztvevői azonban vállalják a veszélyt. Amikor a NASA készen állt, hogy embereket juttasson a világűrbe, illetve más égitestekre, az űrhajós toborzást a légierő kötelékébe tartozó, vadász- és berepülőpilóták között végezte. Egyrészt a munkájuk során őket ért fizikai terhelés, váratlan helyzetekre való reagálás okán, másrészt …
Ma érik be az Egyesült Arab Emírségek Mars-missziója: a Hope űrszonda
Magyar idő szerint ma 17:15 körül sikeresen Mars körüli pályára állt az Egyesült Arab Emírségek Űrügynökségének (UEASA) első Mars-szondája, az Al-Amal, azaz a Hope űrszonda (remény). Egyesült Arab Emírségek Mars-missziója ezzel ötödikként, csatlakozik a vörös bolygót elérő országok csoportjához. A Hope űrszonda mellett szintén ebben a hónapban, Kína és az Egyesült Államok Mars-missziói is elérik …
Bizonyíték különböző bolygókezdemények létére a Mars képződésének korai fázisában
A marsi víz kutatásáról elsőre mindenkinek egy jövőbeli, ember által lakható bázis lehetséges megvalósítása jut eszébe. Pedig a víz – egyszerű összetétele (H2O) ellenére – legalább olyan fontos és érdekes a kozmokémikusok számára a Mars kialakulásának, belső szerkezetének és történetének megértésében, mint az űrutazásról ábrándozóknak. A Nature Geoscience folyóiratban nemrég megjelent cikk az Atommagkutató Intézet …
4 milliárd éves nitrogéntartalmú szerves molekulák a Marson
A marsi meteoritokban 4 milliárd éves nitrogéntartalmú szerves molekulákat fedeztek fel. A Marsot feltáró és a marsi meteoritmintákat elemző tudósok az élet szempontjából elengedhetetlen szerves vegyületeket (nitrogént hordozó szerves anyagokat) találtak egy 4 milliárd éves marsi meteoritban. Egy új, nagy térbeli felbontású in situ N-kémiai specifikációs módszerrel olyan szerves anyagokat találtak, amelyeket akár helyben szintetizáltak, …
A NASA marsjáró sikeres futópróbája
Teljesítette futópróbáját A NASA marsjáró fél évvel a vörös bolygóra tervezett indulása előtt. A NASA pasadenai bolygókutató központja arról tájékoztatta az embereket, hogy az amerikai űrkutatási hivatal marsjárója a december 17-én elvégzett tesztek előzetes értékelése szerint a 10 órán át tartó maratoni próbán tökéletesen teljesített. A rover minden rendszere összhangban működött, a marsjáró előre és hátra …
Tudományok Fővárosa a Várkert Bazárban?
Egy napra (2017. szeptember 23-án) minden lehetséges, és a beharangozó szerint robotok, drónok és űrhajók szállnak majd le. A Várkert Bazár világörökségi helyszínén összegyűlnek a tudományok neves képviselői, hogy nagyközönség előtt kössék össze a Földet a világűrrel, a robotokat az emberekkel, a tudományt pedig a kíváncsiskodókkal. A szervezők azt ígérik ez lesz a régió leginspiratívabb …
Újabb fúrások a Marson – dolgozik a Curiosity
Idén újabb fúrást végzett a Marson az amerikai űrkutatási hivatal marsjárója a Curoisity. Utoljára majdnem egy éve, 2013 májusában vett kőzetmintát a vörös bolygón a NASA robotja. Ezek után elhagyta az akkori tartózkodási helyét, és több mint öt kilométert tett meg annak érdekében, hogy az eredeti kutatási program elsődleges célját, a Gale-kráterből kiemelkedő Aeolis-hegyet elérje. …
A folyami kavics kopásának modellje
A folyami kavics alakváltozását írták le magyar matematikusok és egy amerikai geofizikus, felfedezésük segítségével a Marson talált kavicsok formájából könnyen lehet következtetni a hajdan ott folyó víz sebességére és más jellemzőire. A folyók medrében található kavicsok az alsóbb szakaszokban többnyire kisebbek és gömbölyűbbek. A kavicsok felülete simára kopik, ahogy a folyó sodorja őket. Ám vitatták …
