Az égetés, mint alternatív gyepkezelési módszer?

Precíziós gén- és genomszerkesztés MTA állásfoglalás

Újraírhatják Amerika benépesedésének történelmét

A Parkinson-kór kiszűrésének új lehetősége

Nagyobb magtömeg, kisebb elterjedés?

Új diagnosztikai lehetőség a mesterséges megtermékenyítésben

Magyarország környezeti állapota

Arany kiállítás Debrecenben

103 éve eltűnt első világháborús ausztrál tengeralattjáró

Újabb magyar műhold állhat pályára

Az idei év madara a vándorsólyom

Rejtett vízszennyeződések megfigyelésére alkalmas eszköz

Az év hala a balin

Brahms és a Magyar táncok plágium

Változó világ

Triász kori plezioszaurusz maradványok

Óriás panda – Hitek és tévhitek

Meghalt Császár Ákos matematikus

Megfejtették a súlyosan veszélyeztetett szumátrai orrszarvú genomját

49 éves, de 35-nek látszik a kígyóméregtől

A kutyák okosabbak a macskáknál?

A jövő bevásárlóközpontjai közösségi központok lesznek

A Down-szindróma szinte teljesen megszűnt Izlandon

Az őskori nők sokkal erősebbek voltak, mint a mai sportolók

Rövid hírek a tudomány világából

EGÉSZSÉG ÉS ÉLETMÓD

Mert egészség nélkül nincs tudomány sem
A Parkinson-kór kiszűrésének lehetőségével kecsegtet a Manchesteri Egyetem és az Edinburghi Egyetem kutatóinak közös munkája.

A Parkinson-kór kiszűrésének lehetőségével kecsegtet a Manchesteri Egyetem és az Edinburghi Egyetem kutatóinak közös munkája. A BBC értesülése szerint a szakemberek annak a jellegzetes szagnak az okát keresik, amelyre egy skóciai asszony hívta fel a figyelmüket, aki először a saját férjénél szagolta ki a betegséget. A Parkinson az Alzheimer-kór után a második leggyakoribb degeneratív idegrendszeri megbetegedés. …

0 82
Share
Mesterséges megtermékenyítés - Kovács L. Gábor és kutatótársai új diagnosztikai módszere jóval pontosabb előrejelzést ad, nem jár kockázattal az embriókra.

Kovács L. Gábor és kutatótársai új diagnosztikai módszere az eddigieknél jóval pontosabb előrejelzést ad, ráadásul nem jár kockázattal az embriókra nézve. A mesterséges megtermékenyítés során mindig komoly kérdés, hogy mely embrióknak van a legtöbb esélyük arra, hogy az anyaméhben fejlődésnek induljanak. A mesterséges megtermékenyítés talán legalapvetőbb orvosetikai kérdése annak eldöntése, hogy a megfogant embriók közül melyeket ültessék …

0 88
Share

UNIVERZUM

A világ, ami körülvesz minket
Újabb magyar műhold állhat pályára

Dudás Levente, a projekt műszaki vezetője azt mondta, hogy a SMOG-1 2018 második negyedévére kapott startidőpontot, de ez valószínűleg tolódik majd. Bár az eredeti tervek szerint az olasz UNISAT-7 műholddal került volna fel egy Dnyepr rakétával már 2017-ben, ez azonban az orosz-ukrán viszony miatt lehetetlenné vált. Közben három az UNISAT-7 műholdra szerződött cubesat készítő felmondta …

0 106
Share
Föld 2.0 - Élet után kutatnak egy bolygón -

Egy hűvös, Földhöz hasonló méretű bolygót találtak a Naprendszer viszonylagos közelségében és élet után kutatnak a tudósok. A mindössze 11 fényévre lévő, a Chilében lévő La Silla Csillagvizsgálóban a nagypontosságú színképelemző (HARPS/High Accuracy Radial Velocity Planet Searcher) segítségével felfedezett Ross 128 b jelet viselő bolygó tulajdonságai alapján a kozmoszbeli élet utáni kutatás fő célpontjává vált. …

0 525
Share

ÉLŐVILÁG

Nem vagyunk egyedül
Az MTA egyik legfontosabb megállapítása, hogy a genomszerkesztés mint precíziós nemesítés alapvetően különbözhet a genetikailag módosított organizmusok (GMO) létrehozásától.

Ellenszavazat nélkül fogadta el a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöksége azt az állásfoglalást, amelyet a három élettudományi osztály, a biológiai, orvosi és agrárosztály, készített napjaink egy legfontosabb tudományos módszeréről, a gyógyítás és a mezőgazdaság előtt is óriási lehetőségeket nyitó genomszerkesztésről.  Az MTA egyik legfontosabb megállapítása, hogy a genomszerkesztés mint precíziós nemesítés alapvetően különbözhet a genetikailag módosított …

0 62
Share
Magtömeg szerepe. Magvasodró (Crupina vulgaris) magok

Magyar kutatók tisztázták a növényi terjedésbiológia egyik vitatott kérdését. Minél nagyobb magjai vannak egy növényfajnak, annál szűkebb az elterjedési területe – ezt a hipotézist igazolták az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport munkatársai. Sonkoly Judit és Török Péter eredményei az Ecology and Evolution című folyóiratban jelentek meg. Munkájuk a növényi terjedéssel összefüggő biogeográfiai folyamatok …

0 84
Share

KÖRNYEZET

Ismerd meg a világot!
Az égetés, mint alternatív gyepkezelési módszer

Valkó Orsolya, a Debreceni Egyetemen működő MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport tudományos munkatársa arra kereste a választ, milyen lehetőségeket kínál a természetvédelem számára a gyepek kontrollált égetése, illetve mi a különbség az európai és az észak-amerikai gyakorlat között. A témában írt publikációjáért elnyerte a német nyelvterületek ökológiai társaságának díját, miután a Basic and Applied Ecology című folyóiratban …

0 57
Share
Az MTA egyik legfontosabb megállapítása, hogy a genomszerkesztés mint precíziós nemesítés alapvetően különbözhet a genetikailag módosított organizmusok (GMO) létrehozásától.

Ellenszavazat nélkül fogadta el a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöksége azt az állásfoglalást, amelyet a három élettudományi osztály, a biológiai, orvosi és agrárosztály, készített napjaink egy legfontosabb tudományos módszeréről, a gyógyítás és a mezőgazdaság előtt is óriási lehetőségeket nyitó genomszerkesztésről.  Az MTA egyik legfontosabb megállapítása, hogy a genomszerkesztés mint precíziós nemesítés alapvetően különbözhet a genetikailag módosított …

0 62
Share

MENU

Back